149707. lajstromszámú szabadalom • Berendezés liszt előállítására

Megjelent: 1962. december 31. MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.707 SZÁM Nemzetközi osztály: RE—264 ALAPSZÁM Magyar osztály: B 02 d 50 c 50 a Berendezés liszt előállítására Feltalálók: Retzler Ferenc főmérnök és Bass Emil műszaki egyetemi tanár, Budapast A bejelentés napja: 1958. május 19. A konvencionális gabonaőrlő berendezésiek számos őrlő hengerpárt tartalmaznak, melyek két hengere egymással szemben, különböző kerületi sebességgel forog, úgyhogy azok a közöttük áthaladó szemeket összenyomáson kívül dörzsölik ill. nyírják is. Ennek a megmunkálási módnak különböző, jól ismert hátrányai vannak, melyek következtében a kapott liszt minősége nem ideális. Ezenkívül ezek az ismert berendezések nagy helyet foglalnak el és költségesek. E hátrányok legalább részbeni kiküszöbölésére számos javaslat ismeretes, melyek az őrlő hengerpárok egy részét ún. röpítőmalmokkal — az alábbiakban röpítőművekkel — helyettesítik, hogy az aprítást tökéletesbítsék. E röpítőművek a gabonaszemeket helytálló felülethez hajítják. Az egyik újabb eljárásnál, melyet a 865 851 és 862 992 számú néniét szabadalmi leírások ismertetnek, a gabonaszemeket ill. a dara- és derceszemcséket a röpítés előtt, azonos vagy változó kerületi sebességű hengerekből alkotott hengerpárral, dörzsölés és így káros hőfejlődés nélkül nyomják meg. Ez a megnyomás a feltalálók előírása szerint akkora erővel végzendő, hogy a belső szemrészek anyagában csupán repedések keletkezzenek; melyek meinten azután a szemek, ill. szemcsék az utána következő röpítéskor kisebb darabokra esnek szét. Ennél az eljárásnál a feladat az, hogy a gömbhöz jobban hasonlító, nagyjából egyforma szemcséket kapjanak, melyek könnyebben szitáihatók. Az eljárás hátránya, hogy a lisztszemcsék vízfelvevő képessége csökken. A mi találmányunk is alkalmazza a liszt gyártásához a röpítőműveket, azonban más céllal, mert arra törekszünk, hogy egyrészt az előállított liszt minőségét minden eddig ismertnél magasabb fokra javítsuk, másrészt az egész őrlőberendezést egyszerűsítsük. A találmány szerint is a röpítendő szénieket, ill. szemcséket előzően nyomás alá helyezzük, azonban a malomiparban szokásosnál nem kisebb nyomás alá, holott a fent közölt isimert eljárás ennél a nyomásnál kisebb nyomást követel meg. A találmány szerinti nyomás következtében a szemek, ill. szemcsék apróbb részekre bomlanak, melyek egymással már nem állanak kohéziós kapcsolatban. A szokványos őrlésnél alkalmazott légrés-szélesség az őrlőhengerek között a gabonaszemek, ill. szemcsék méretétől függően mintegy 1,1—0,05 mm. A találmány szerint előírt 'nyomástartománynak ezeknél valamivel kisebb értékek felelnek meg, mégpedig gyakorlatilag 0,6—0,01 mm határok közötti értékek, aholis a nyomó hengerpárok áttételi viszonya 1 : 1,05 és 1 : 1,35 értékek között veendő. A találmány tehát magukban véve ismert nyomó hangerpárokat és röpítőműveket alkalmaz és előírja a nyomó hengerpárok hengereinek akkora légrés-szélességét, amely a malomiparban dörzsölést és nyírást is végző hengerpároknál ugyancsak ismert. Ez: a találmány szerinti kombináció azonban teljesen új, és újak azok az előnyös hatások is, amelyeket a találmánnyal elérünk. A találmány szerinti nagyobb nyomások alkalmazását a fent ismertetett korábbi eljárásnál tudatosain elkerülték, mert a feltalálók a .saját kitűzött céljukat azzal nem érhették volna el. Minthogy továbbá az ismert eljárásnál a nyomó hengerpárok okozta aprítás sokkal kisebb mértékű, mint a mi találmányunk esetében, ezért az ismert eljárást megvalósító berendezésben néhány dörzsölő hengerpárt is —- vagy pedig aránylag nagyszámú röpítőművet — kénytelenek alkalmazni. A találmány szerinti gép egyik fontos előnye, hogy kiváló minőségű liszthez jutunk, mert dörzsölőhengereket egyáltalán nem alkalmazunk és így az anyagban káros átalakulások nem mennek végbe. A minőség javulása elsősorban abban mutatkozik, hogy több egyedi keményítőszemcsét