149697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen helyeket tartalmazó láncú olefin-kopolimerek előállítására és vulkanizálására
MQ^<e" ! ent: lf)B2. december 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •4jr -i> SZABADALMI LEI Nemzetközi osztály: C 08 d Z ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 1:9.697 SZÁM MO—450. ALAPSZÁM Magyar osztály: S9 c Eljárás telítetlen helyeket tartalmazó láncú olefin-kopolimérek előállítására és vulkanizálására MONTECATINI, Societá Generale per PIndustria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) Feltalálók: Natta Giulio, Crespi Giovanni, Bruzzone Mario, Milano (Olaszország) A bejelentés napja: 1960. szeptember 27. Olaszországi elsőbbsége: 1959. szeptember 30. A találmány olyan eljárás, amelynek segítségével bizonyos fokú telítetlenség idézhető elő az etilént tartalmazó olefin-kopolimérek láncában, oly módon azonban, hogy lehetőleg kevéssé lépjenek fel a termékben egyéb reakcióképes csoportok, mint pl. halogénceopoirtok, amelyek elősegítik ugyan a termék vulkanizálását, de hátrányosan befolyásolják annak dinamikai tulajdonságait, mint a visszapattanó rugalmasságot, visszarántási sebességet és öregedésállóságot. A találmány eljárás telítetlen kopolirnérek etilénből és valamely alfa-olefinből történő előállítására, amelynek során a •klórozott, 5%-nái kevesebb, egyenletesen elosztott klórt tartalmazó kopolimérből hidrogénkloridot hasítunk le olyan feltételek mellett, hogy az eredetileg jelen volt klór 60—100%-a kerüljön, eltávolításra. A felhasználásra kerülő klórozott kopolimér előnyösen 1—3 súly% klórt tartalmazhat. A hidrogénklorid lehasítása 180 C° és 250 C° közötti hőmérsékleten, 2—100 órai kezeléssel történhet; katalizátor jelenlétében a lehasítás rövidebb AIŐ alatt is végbemegy. Az előnyösen felhasználható klórozott kopolirnérek előállítása oly módon történhet, hogy olyan kopolimért klórozunk, amely 30—80 mól% etilént tartalmaz, mimellett az anyag többi része propilén vagy butilén lehet, a kopolimér molekulasúlya pedig nagyobb, mint 100 000. A hidrogénklorid lehasítását elősegítő katalizátorként a bázis os féimek sói és oxidjai, kiváltképpen az alumínium, cink, magnézium vagy vas kloridjai bizonyultak alkalmasaknak; jól felhasználhatók azonban erre a célra egyes szerves peroxidok és azo-vegyületek is. A felhasználásra kerülő klórozott kopolimér előállítása oly módon történhet, hogy valamely azonos mennyiségű klórozott szónhidrogénnel, mint pl. metilenkloriddal, kloroformmal, vagy széntetrakloriddal duzzasztott kopolimért klórnak valamely klórozott szénhidrogénnel, mint pl. metiléndikloriddal, kloroformmal vagy széntetrakloriddal készített oldatával kezelünk, —10 és +10 C° közötti hőmérsékleten; ezt a kezelést addig folytatjuk, míg homogén masszát nein kapunk, ezután pedig a kapott homogén masszát felhevítjük, hogy a klórozás végibe menjen. A klórozott kopolimér előállításának egy másik lehetséges módja az, hogy a megfelelő kopolimért elosztott állapotban gáz alakú klórral kezeljük —10 és -j-10 C° közötti hőmérsékleten, annyi ideig, hogy a klór homogénen oldódjék a polimerben, de azzal még ne lépjen reakcióba, majd az így kapott masszát a klórozás lefolytatása céljából felhevítjük. Ez utóbbi eljárás esetéiben a klórral kezelt masszát -előnyösen gázfázis távollétében hevítjük fel, mimellett a kiindulóanyagként alkalmazott kopolimérhez klórozásgátló vegyi szereket, mint pl. hidrokinont is adhatunk, hogy meggátoljuk a klórnak a polimérmassza felhevítése előtti reakcióba lépését. , A találmány szerinti eljárással előállítható telítetlen kopolimerekből vulkanizálás útján olyan elasztomereket állíthatunk elő, amelyek visszapattanó rugalmassága 60%-nái nagyobb, moduluszuk 300%-oß nyúlás esetén 50—150 kg/cm2, szakítószilárdságuk 100—200 kg/cm2 , szakadási nyúlásuk pedig 300—600%. Ezekből az elasztomerekből különféle további termékek állíthatók elő. Annak a ténynek ellenére, hogy a szóban forgó kopolirnérek számottevő arányban tartalmaznak tercier szénatomokat és a klór nagy része ezeken a tercier szénatomokon van kötve, azt találtuk.
