149683. lajstromszámú szabadalom • Önműködő középütközős Villison-féle kapcsoló

•Hferfi^^A-. 1 (••,*<> •lí-orp^or ^30 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.683. EZÄM Nemzetközi osztály: B 61 g KO—1552. ALAPS. Magyar osztály: 20 e 1—22 önműködő középütközős Willison-féle kapcsoló Knorr-Bremse Kommanditgesellschaft, München 13. Feltaláló: dr. Hildebrand Friedrich, mérnök, München A bejelentés napja: 1960. november 4. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. november 26. A találmány Willison-féle középütközős, önműködő kapcsolóra vonatkozik, főleg sínjárművekhez. Az ismert Willison kapcsoló szokásos vagy normál kivitelénél nem merev, önműködő kapcsolószerkezet; ennek következtében a nyomólevegő és/vagy az átvezetett elektromos áram számára önműködő vezetékkapcsolókat a vonat haladása köziben keletkező magasságkülönbségek folytán nem. lehet használni. Az említett önműködő vezietékkapcsolók mégis előnyöseik és, hogy ezeket alkalmazni lehessen, ismeretes már az egymással összekapcsolandó két kapcsolófél felső és alsó élénél a vezetőfelületek között a vízszinteshez képest ferde ütközőfelületek alkalmazása, amelyekhez bekapcsolt állapotban a másik kapcsolófél felső, ill. alsó határoló felületei támaszkodnak. Ilyen módon elérhető, hogy a kapcsolófelek függőleges irányban egymáshoz képest elmozdulást nem végezhetnek. Ezek az ütközőfelületeik azonban bonyolult öntési eljárásokat igényelnek és anyagiszükségletük is nagy, miáltal az ilyen kapcsolókat nagyon megdrágítják. A találmány célja az említett fajtájú középütközős kapcsolót úgy kialakítani, hogy az egyszerű és olcsó szerkezet mellett, utólag is felszerelhető olyan alkatrészeket tartalmazzon, melyek egyrészt lehetővé teszik a csatlakozásnak merev kapcsolóvá való alakítását, másrészt megnövelik az összekapcsolódás határait. Ez úgy értendő, .hogy az egymáshoz közeledő kapcsolói elek egymáshoz képest kiigazodott helyzetbe jutnak és összekapcsolódnak akkor is. ha egymáshoz képest erősen eltolódott helyzetiben, vannak. Ezt a feladatot a találmány . értelmében úgy olajok meg, hogy a két vez-etcfelíüeí közüi a kisebbiknek alsó részéhez kívül egy rúd csatlakozik, amelynek szarv alakja van és ez ferdén lefelé, előre és kifelé irányul. A szarv felső határoló felülete — a két féldarab bekapcsolt helyzetélben —• a másik kapcsolófélnek a nagyobb vezetőfelület tartó részéhez támaszkodik, éspedig annak alsó felületén. Az 'említett szarv így alkalmas arra, hogy a kapcsolódási határokat az egyik oldalon megnagyobbítsa és egyben együttműködve a másik kapcsolófél szarvával, a kapcsolót merev működésre alakítja át. A találmány előnyös kivitelét a rajzzal kapcsolatosan ismertetjük, amelyen az 1. ábra oldalnézet és a 2. ábra a kapcsolófél elölnézete. A 3. ábra a két egymással kapcsolt kapcsolófelet szemlélteti, a 4. ábra pedig egy részlet metszete. Az 5. ábra a találmány .másik kiviteli alakját szemlélteti. Valamennyi ábrán azonos számok azonos alkatrészeket jelölnek. A Willison-rendszerű, önműködő, középütközős kapcsoló 10 fejrésze a 12 rúd segítségével a rajzon nem látható járműhöz (vasúti kocsihoz) csatlakozik és ezen a fejrészen oldalt lent, a 14 csap körül, elfordítható 16 tüske van ágyazva, amely függőleges síkban mozoghat. Ez a tüske működő vagy üzemi helyzetében a kapcsolófej alsó szélénél ugyancsak oldalt megerősített, a csap előtt levő 18 horogban az oldalra és befelé irányuló mozgás ellen biztosítva van. A 16 tüske négyszögletesen kialakított megerősítő darabja átfogja a 10 kapcsolófej kisméretű 20 vezetőfelülettel ellátott 22 részét •és ezután ferdén lefelé irányul, oly módon, hogy az előre és kifelé nyúló, elő-