149624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akrilnitrilpolimérekből, ill. kopolimérekből álló textilrostok, filmek, szalagok és hasonló termékek előállítására

Megjelent: 1962. december 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <r N^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.624 SZÁM MO—455 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: D 01 f Magyal' osztály: 29 b Eljárás akrilnitril-polimérekből, ill. kopolimérekből álló textilrostok, filmek, szalagok és hasonló termékek előállítására MONTECATINI Societa Generale per l'Industria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) Feltaláló: Caldo Cornelio vegyész, Milano (Olaszország) A bejelentés napja: 1960. október 18. Olaszországi elsőbbsége: 1959. október 22. A találmány tárgya lényegében akrilnitril po­limerekből, ill. kopolimérekből álló, megjavított festhetőségű textilrostok, filmek, szalagok és ha­sonló termékek előállítására szolgáló eljárás. Ismeretes, hogy az akrilnitril-polimér és -kopo­limér alapú rostok meglehetősen rossz színfelve­vő-képességet mutatnak a különféle fajta színe­zékekkel szemben. A találmány tárgyát képező eljárás lehetővé teszi az említett polimerek színezékfelvevő-képes­ségének lényeges megjavítását. Meglepő módon azt találtuk, hogy a színezékek­kel szemben különösen jó affinitást mutató tex­tilrostokat, filmeket, szalagokat és hasonló ter­mékeket állíthatunk elő, ha a kisajtolásra akril­nitril-polimérék vagy -kopolimérek oly gyanta­szerű bázisos nitrogénvegyületek 1—20 súlyszáza­léknyi mennyiségét tartalmazó keverékeit alkal­mazzuk, amely gyanrbaszerű vegyületeiket epi­klórhidrinnek egy vagy több, 3—30 szénatomot tartalmazó aminekkel való reagáltatása útján ál­lítottunk elő. A találmány értelmében az akrilnitril-polimér­rel keverten alkalmazásra kerülő nitrogénvegyü­let előállítása valamely alkalikus kondenzálószer (pl. NaOH, K2 C0 3 , etilénoxid és 10—14 szénato­mot tartalmazó alkoholok kondenzációs terméke stb.) jelenlétében történhet. A találmány szerinti eljárás egyik különleges kiviteli alakja esetében a bázisos nitrogénvegyület előállítása oly módon történik, hogy az amin epi­klórhidrinnel képezett kondenzációs termékét va­lamely többértékű aminnal való további konden­zációnak vetjük alá. A bázisos nitrogéntartalmú kondenzátum és az akrilnitril-polimér keverékét közönséges hőmér­sékleten diszpergálhatjuk valamely fonásra al­kalmas oldószerben (pl. dimetilformamid, gam­ma-butirolakton, etilénkarbonát, vagy a nitril-po­limérek egyéb oldószerei); eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a bázisos nitrogénvegyületet külön oldjuk fel a fonásra alkalmas oldószerben, amelyben azután a poliakrilnitrilt is diszpergál­juk. A kapott diszperziót azután mindkét esetben megfelelő hőkezelés útján alakítjuk át fonóoldat­tá. A keverék fonása célszerűen valamely „szilárd diszpergálószer csekély mennyiségének jelenlété­ben történhet, ez megkönnyíti, hogy a nitrogén­tartalmú vegyület homogén diszperziót képezzen a polimer tömegében; ilyen szilárd diszpergáló­szerként előnyösen cetilalkohol, sztearilalkohol, sztearinsav, tereftálsav, benzoin, furoin, vinilszte­arát, mono-, di-, trisztearinsavas glicerinészter, monoetanolamin, sztearinsavamid, N-dietanol­lauramid, 6—30 szénatomot tartalmazó alifás ami­nők, etilénoxid alkoholokkal képezett kondenzá­ciós termékei, aminokkal vagy fenolokkal képe­zett etilénoxid-kondenzációs termékek, polisztear­amid, poliakrilsav, polisztirol és sztirol-kopoli­mérek, terpén-polimérek stb. alkalmazhatók. \ A találmány szerinti keverékek kisajtolása út­ján kapott rostok egy- vagy többszálúak lehet­nek; ezek a rostok felhasználhatók folytonos szá­lak, rost-fürtök vagy fonalak előállítására. A találmány szerinti eljárással készült egy­vagy többszálas termékek felhasználhatók olyan kezelésre, amelyek révén a nitrogén tartalmú ve­gyületet vízben oldhatatlanná tesszük; az ilyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom