149595. lajstromszámú szabadalom • Katódvédő ioncsapda

Megjelent: 1962. augusztus 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.595. SZÁM 21. a1 . 32. OSZTÁLY — EE-569. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Katódvédő ioncsapda Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT., Budapest Feltalálók: Dallos András és Nagy Gyula mérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. augusztus 4. A katódsugárcsöveknél, a főként a katódból származó negatívok ionok ernyőrongáló hatását, az emyővédő ioncsapda és az ernyőt borító elu­minizálás megszünteti. Ezzel a katódsugárcsövek élettartamát, befolyásoló tényezők egyike gyakor­latilag megszűnik, ugyanis a csövek használható­ságának idejét döntő mértékben a katód tönkre­menetele határozza meg. A katód tönkremenetelét .nagyimértékben pozi­tív ionok okozzák, melyek a katódot bambázva, azt szétroncsolják.. A pozitív ionoknak a váku­umtérben elhelyezett alkatrészek és a maradék gáz a forrása. Az ezen források által produkált pozitív ionok, egy része az elektronok gyorsításá­ra alkalmazott potenciáltérben felgyorsul és a katódra fut. A találmány lényege abban áll, hogy a katód előtt, a katódhoz lehetőleg közel, pozitív poten­ciálú potenciálfal alkalmazásával megakadályoz­zuk a szükségképpen keletkező pozitív ionok leg­nagyobb részének a katódra futását. Azok a pozitív ionok, amelyek a hatód és a po­tenciálfa] közötti térrészben keletkeznek, ha a pá­lyájukra vonatkozó kezdeti feltételek kedvezőek, a katódra juthatnak. Azok a pozitív ionok, ame­lyek a potenciálfal mögötti térrészben keletkez­nek, a potenciálfal miatt nem juthatnak a katód­ra. A pozitív ionok egy része a gáztérben ütközési ionizáció folytán jön létre, az elektronpályák mentén. Az elektronpályák, az eltérítés miatt, a potenciálfal mögötti -gáztér úgyszólván minden pontján áthaladnak. Ez a tény és az, hogy a ka­tód és a potenciálfal közötti térrésznél a poten­ciálfal mögötti térrész több nagyságrenddel na­gyobb, valamint az, hogy a pályák ívhosszában (amely ívhosszakat a szóbanforgó két térrészben mérhetünk) ugyancsak nagyságrendi eltérések vannak, azt jelenti, hogy az ütközési valószínű­ség a második térrészben ismét nagyságrendekkel nagyobb, tehát a pozitív ionok majdnem kizáró­lag a potenciálfal mögött keletkeznek. A pozitív ionok más részét elektronokkal és negatív ionokkal bombázott felületek emittálják. A bombázott felületek példái az elektronágyú elektródarendszere, az ernyő és a belső vezető­réteg (fénypor). A katódsugárcsövek szerkezeti kivitelének ismeretében azonnal megállapítható, hogy a bombázott felületek közel száz százaléka a potenciálfal mögött van, tehát a pozitív ionok­nak ezen része is csaknem teljes mennyiségben, a potenciálfal mögött keletkezik. A becsapódó elektronok és ionok még fékezési röntgensugárzást is okoznak. A röntgensugárzás a .gázteret gerjesztve szintén a potenciálfal mö­gött hozza létre a pozitív ionokat. A különböző anyagú felületek (főleg a hőmér­séklet-hőmozgás hatására) elektron és ionbom­bázás nélkül is emittálnak pozitív ionokat. Ezek is a potenciálfal mögött keletkeznék. , A következőikben is általában katódsugárcsövek­kel kapcsolatban mutatjuk be a találmány alap­gondolatát és alkalmazását, de az ezekre korlátoz­va nincsen. A találmány alkalmazható ugyanis egyéb, az elektron-, vagy ionnyalábokat felhasz­náló eszközöknél, amelyeknél a forrás {katód), a hasznos nyaláb részecskéivel ellentétes töltésű részecskék bombázásának (roncsolásának) van ki­téve {a potenciálfál potenciálja általános esetben tehát pozitív, vagy negatív lehet), tehát pl. kép­felvevő csöveknél, beam csöveknél és katódsugár­ral dolgozó más csöveknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom