149591. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légfúvós tisztítók rostái alatti légáramlat egyenletes elosztására

Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.591. SZÁM 45. e. 12—19. 45. c. 20-34. OSZTÁLY — CA—177. ALAPSZÁM Berendezés légfúvós tisztítók rostái alatti légáramlat egyenletes elosztására Claas Helmut, mérnök, Harsewinkel A bejelentés napja: 1961. április 12. Német Szövetségi Köztársasági elsőbbsége: 1960. augusztus 1. A találmány légfúvós tisztítók rostái alatti lég­áramlat elosztására vonatkozik és fő célja arató­cséplőknél használatos nagyméretű rosták tisztí­tó légáramlatának egyenletessé tétele. Az említett gépeknél tehát az aratócséplőknél használt nagy területű rosták jó működése szem­pontjából fontos az egyenletes fúvatás, hogy ilyen módon a pelyva mindenütt és állandóan lebegő helyzetben maradjon. Fontos továbbá, hogy a súr­lódás ellenállásának csekélj? értéken tartása és nagy átáramlási sebessége mellett az osztályozó­hatás minél nagyobb és tökéletesebb legyen. Az aratócséplőknél használt ventillátor a szitaszek­rény előtti van elhelyezve, ami azt eredményezi az ismert megoldásoknál, hogy a rosta mellső részén a fúvatás erősebb, mint hátul. A találmánynál vi­szont még az esetben is. ha lengő rostát haszná­lunk a légfúvó gyakorlatilag véve mindenütt azonos intenzitású. A találmány értelmében aratócséplők légfúvós tisztítóinak rostái alatti légáramlatot azáltal oszt­juk el egyenletesen, hogy a levegőt vezető, tehát a légáramlatot elosztó fúvókákat az, áramlási el­lenállásnak megfelelően erősítjük meg a sziták alatt, vagy ugyanilyen módon a szitákra erősítjük és ez esetben a fúvókák a rostákkal együtt mo­zognak. A találmány előnyös kivitelénél a fúvókák csö­vei .az áramlástechnikai alaknak megfelelőek és úgy vannak kialakítva, hogy ferdén vezetik a lég­áramlatot a rosta felületére. Emellett a fúvókák csatlakozó vezetékeinek külső felülete egyben ve­zetőfelületet is alkot a rostákon áthulló búzasze­mek vagy más szemes termék számára. A fúvókák nyílásait a találmány értelmében azonosan szerkesztett csappantyúkkal látjuk el. Ismeretes már gabonatisztítók rázórostái felett a szívást és ezzel a légáramlatot egyenletessé ten­ni; az ilyen rázórostákon a feldolgozott anyag le­felé halad és e célból a rostákhoz tartozó keret vagy szekrény oldalfalaiban megfelelő hasítékok vannak. Ennél az ismert kivitelnél azonban nem túlnyomást használunk, az osztályozás tehát nem fúvatással, hanem szívással történik és ennek ha­tására halad az anyag a rázórostán át. További eltérés a találmányhoz képest, hogy a rosták ke­retei vagy szekrényei nyílásaikkal (hasítékaikkal) gyakorlatilag nem alkalmazhatók az,aratócséplők­ben és kétségtelen, hogy az ilyen rostáknál a szé­leken alkalmazott légáramlat nem lehetne olyan egyenletes, mint ami a pelyva állandó lebegve tartásához szükséges. Az ismert szerkezet tehát a találmány céljaira alkalmatlan. Javasolták továbbá, oly tisztítóberendezések al­kalmazását, melyeknél üreges magterelő eszkö­zöket használnak a rosta felülete felé fordított keskeny hasít ék okkal; ezek a magtereink a rá­zörosta felett ide-oda mozognak és a szemekre kifejtett dörzsölő hatás mellett még levegőt is vezetnek a rosta nyílásain át. Ezek az említett, a magokat dörzsölő és mozgató részek a rostával együtt végezhetik lengő mozgásukat. Fontos megemlíteni, hogy a találmány által megoldott feladat szempontjából a szívással és a fúvatással létesített, áramlat között lényeges kü­lönbség van. A szívással létesített légáramlat tor­kolata közvetlenül a rosta felülete mellett van és előnyös hatást fejt ki a rosta tisztítása nyílásai­nak szabadon tartása érdekében, de ez a légáram-, lat nem képes a pelyvát a rosta felett állandóan lebegve tartani. Ennek oka az, hogy a szívónyí­lások hatása a rostafelületnek csak viszonylag kis részére terjed, más részek a szívás hatóterületén kívül vannak. Ezzel szemben a találmány sze­rinti befúvó (túlnyomásos) áramlás egyrészt nagy nyomása folytán átfúj a rostán, másrészt pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom