149588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diazotálható anyagok, különösen állati szálasanyagokból készült textiliák mintás színezésére

Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGO? TAT.ALMÄNYT HIVATAL 149.588. SZÁM 8. n. OSZTÁLY — BE-692. ALAPSZÁM Eljárás diazotálható anyagok, különösen állati szálasanyagokból készült textiliák mintás színezésére Bene Károly kutatóvegyész, budapesti lakos 80% és Nóvák Sándor budapesti lakos, mint Bene Károly jogutódja 20% A bejelentés napja: 1960. február 6. Állati eredetű, fehérjetartalmú szálas anyagok, mint selyem, gyapjú színezésére ismeretes olyan eljárás, melynél ezeket az anyagokat diazotál­ják, majd színképző összetevővel kapcsolják. Az effajta színezések javítására 142.511. sz. magyar szabadalomban azoknak fémsóval való kezelését javasoltam. Megállapítottam, hogy a diazotált anyagok fényérzékenyek és ha azokat kémiailag hatásos fény kizárása mellett diazotáljuk, majd mintásán megvilágítjuk, a különböző erősségű fénynek meg­felelően a diazotált anyag egyes részei a színkép­ző összetevővel való kezeléskor különbözőképpen színeződnek, úgyhogy igen finom árnyalatú min­tákat, fényképeket lehet a diazotált felületen elő­állítani. Ügy találtam, hogy az erősebben megvi­lágított anyag világosabb színárnyalatot eredmé­nyez, mint a kevésbé erősen megvilágított anyag­részek. A találmány értelmében diazotálható anyagok különösen állati szálas anyagokból készült texti­liák mintás színezését úgy végezzük, hogy a dia­zotálást a diazotált anyagban változást létre nem hozó fény kizárása mellett végezzük, majd az anyagot mintásán megvilágítjuk és a megvilágí­tás után hozzuk össze színképző összetevővel, majd előhívjuk. A találmány értelmében továbbá a diazotált anyagot a megvilágítás előtt megszárítjuk és a száraz anyagot világítjuk meg. Ennek a rendsza­bálynak gyártástechnológiailag van nagy jelentő­sége és különösen gyapjúszöveteknél igen elő­nyös, mert azok nedvesen könnyen elhúzódnak és így torzított mintát eredményezhetnek. A találmány szerinti eljáráshoz mintaként dia­pozitív fényképet használhatunk, melynek min­den egyes finom részletét a diazotált anyag hűen visszatükrözi. A diazotált és mintásán megvilágí­tott anyagnak színképző kapcsoló összetevővel va­ló kezelése után az előhívás során célszerűen sa­vas közegben fémsót alkalmazunk. Ismeretes, hogy textiliákat fényérzékeny színe­zőanyagokkal mint indigosol, rapidecht lehet min­tásán színezni. Ezeket a színezékeket a textiliára fel kell vinni, melyek a megvilágítás erősségének megfelelően, katalizátor jelenlétében, különböző mértékben oxidálódnak és így különböző tónusú színeket létesítenek. Ennél az eljárásnál tehát nem a textilanyag színeződik, hanem a felvitt színezék anyaga, melyet a textíliához kell rögzíteni egyen­letes elosztásban. A színező szemcsék mérete a finom árnyékolásnak határt' szab. Ezzel szemben jelen eljárással fényképészeti úton pl. diapozitív képen át történő megvilágítással igen plasztikus, a képet hűen visszaadó másolatokat készíthetünk a fényérzékeny diazotált anyag felületén, előnyö­sen selyem vagy gyapjú szöveten. Az eljárás egy­szerű és előnye, hogy a diazotálás után az anyag megszárítható és .a mintás megvilágítást száraz állapotban végezhetjük. Az eljárással általában csak egy szín különbö­ző árnyalatait tudjuk képezni. A színezést azon­ban nemcsak a diazotálható alapanyag természe­tes alapszínén végezhetjük, hanem sav és lúgálló festékekkel színezett anyagokon is, amivel össze­tett színhatásokat érhetünk el. Az alapszín tónu­sait a diazotálás mértékével, a kapcsolóíürdő kon­centrációjával és a fürdők hőfokával változtathat­juk. A találmány szerinti eljárást nemcsak természe­tes állati szálas anyagokon, hanem diazotálható műanyagokon is alkalmazhatjuk. Ugyanígy alkal­mazhatjuk diazotálható anyagit fóliákon is. Példa: 300 g kénsavat, 150 g nátriumnitritet és 60 liter vizet tartalmazó diazotáló fürdőben 1 kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom