149586. lajstromszámú szabadalom • Spektroszkópiai fényforrás

Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0T \J. SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.586. SZÁM 42. h. 17—42. OSZTÁLY — BA—1038. ALAPSZÁM Spektroszkópiai fényforrás Magyar Tudományos Akadémia VI. Műszaki Tudományok osztálya, mint dr. Bardócz Árpád egyetemi magántanár, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1957. szeptember 28. A spektroszkópiai kutatómunkában és a spekt­rokémiai elemzésben a nagy- és kisfeszültségű kondenzátorkisülés, valamint a szaggatott ív el­terjedten használatosak mint gerjesztő eszközök. Kisfeszültségű kondenzátorkisüléses szikragerjesz­tőknél, valamint szaggatott ívgerjesztőknél a ger­jesztőberendezésnél igen fontos a gyújtószikra előállítása. *. r\ i(V>vü{- nei w > <- -> 7, Jf -, J i ' ' if <-l0dL\ i.Sl U^ tü r V 1 ()0 p T I11^_ 1' ^ J ^'lo'l^lO1 t ld" ' 11 ok "> 1 '. )1'iQ 'l ' TO'Ok. i ^ pl o 1 *'"! -<T 1 r n °] r /]k 1' r i ínc^leg el<- 1 "ü ii* > koZ' I ( l i r (V -, , v / [ \ Jt,\ l-l l t <- i' 1 k >k -> i „ 7 c r t i ^7 "< ' p / i el \^-i\ i L l • 1 ' ^ V L p l 1 111 í •- 1 ,1 1 . v ( ' i ' s \i ' f c J ' 'l\ *)lf / ' f -* ° s i >- 1 ^ HI> -> ~ i" ' a ^r" TI"11 a^o ^^ p ÍS T -s Aiven 's7fol 1ir lel » o ' i ,. i+ ' r­' ki 1 , k 1 L ! O ^ > ' t n r t -° t i1 x ui'k ''ÍS L bo \ ' n^? i ír v a kon '"va'nok ielfu>i^ j ' f+ 'f 1 c l -, ,j n ]» 'su­les, a kit .,ile^ íctcjj aL.!.„ p^c^g .-. .^.iCv..i„atti tel­jesen le legyen választva a hálózatról. Az utóbbi időben újabb követelmény még az, hogy elektronikus vezérlésű szikragerjesztőknél az adott vezérlőjel időpontjához viszonyítva a szikra­kisülések beindulása igen kis időszőrással történ­jen, hogy ennek következtében a szikragerjesz­tőket időben felbontott szikraszínképek előállítá­sára is fel lehessen használni. Ezt nagy pontos­sággal működő elektronikus vezérlésű szikrager­jesztők segítségével lehet megvalósítani. A fentebb említett azon követelménynek, hogy a töltés és kisülés folyamata egymástól el legyen választva, aránylag egyszerűen eleget lehet ten­ni akkor, ha másodpercenként a hálózat rezgés­számaival azonos számú szikrát kívánunk előállí­tani. Ebben az esetben a munkakondenzátor elé egyenirányító diódát iktatva a kondenzátor fel­töltése a váltóáramú hálózat egyik félperiódusa, kisülése a következő félperiódus alatt történik, amikor a dióda a feltöltött kondenzátort teljesen leválasztja a hálózatról. A gyakorlati és tudományos spektroszkópiai munkában azonban nagyon sokszor nagyobb szik­ragyakoriság kívánatos, mint a hálózat rezgésszá­ma. A nagyobb szikragyakoriság rövidebb megvi­lágítási időket és általában nagyobb elemzési pon­tosságot eredményez. Ezenfelül a tapasztalat azt mutatja, hogy minél nagyobb a szikrázás! gyako­riság, annál kisebb az időben felbontott színképek előállításánál az időszórás. Az esetek legtöbbjében már elegendő, ha a szíkrakisülések gyakorisága a váltóáramú hálózat rezgésszámának a kétszerese. A találmány tárgyát az időben felbontott szín­képek előállítására is alkalmas olyan spektrosz­kópiai kis- és nagyfeszültségű szikragerjesztő be­rendezések képezik, amelyek segítségével lehetővé válik a hálózat rezgésszáma kétszeresének, három­szorosának és hatszorosának megfelelő, továbbá a hálózat rezgésszámától független tetszőleges szik­ragyakoriság megvalósítása úgy, hogy a gerjesz­tő energiát szolgáltató kondenzátor töltési és ki­sülési folyamatai egymástól teljesen el vannak választva. A szóbanforgó nagyfeszültségű szikra­gerjesztők gyújtószikrák előállítására is alkalma­sak. A találmány magában foglal olyan szaggatott

Next

/
Oldalképek
Tartalom