149572. lajstromszámú szabadalom • Kenőanyag
Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 \j-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.572. SZÁM 23. a. OSZTÁLY — SCHI-64. ALAPSZÁM Kenőanyag VEB Schmierfett-Fabrik Brandenburg cég, Brandenburg (Havel) NDK Feltalálók: Boeck Ernst, igazgató, Mieste (NDK) és Keil Gerhard oki. vegyész, Dresden (NDK) A bejelentés napja: 1960. október 28. A találmány oly kenőanyagokra vonatkozik, melyek tulajdonságait szabad fémhidroxid-tartalmuk változtatása révén úgy állíthatjuk be, hogy annak tulajdonságai a mindenkori követelményeknek megfeleljenek. Ismeretes, hogy szilárd kenőanyagok tulajdonságait mértékadóan a szappan képzésére alkalmazott kation határozza meg. A Na-zsíroknak, közepes lánchosszúságú azonos szappan-anion esetén, többnyire magas cseppenéspontjuk és csekély hamutartalmuk van, konzisztencia-tartományuk széles, gyúrószilárdságuk és vízállóságuk csekély és hőállóságuk jó. Ezzel szemben a kalcium-zsíroknak többnyire alacsony a cseppenéspontjuk, hamutartalmuk nagy, szappantartalmuk is nagy; konzisztenciatartományuk korlátozott, gyúrószilárdságuk igen jó, vízállóságuk igen jő, a hideget közepesen, a meleget pedig gyengén állják. Kézenfekvő volt tehát, és többször meg is kísérelték, pl. nátrium-és kálciumszappanok együttes alkalmazása révén oly kenőzsírok előállítását, melyek mind az egyik, mind a másik kation előnyös tulajdonságaival rendelkeznek. E próbálkozások azonban nemi vezettek eredményre, sőt gyakran ellenkező eredmény adódott, vagyis az alkalmazott kationoknak vagy egészen, vagy túlnyomórészben előnytelen sajátságai kombinálódtak a keverékben. Azt találtuk, hogy a kationok kombinációja a különböző alkalmazási céloknak megfelelő sajátságok létrehozására mégis lehetséges, ha nem különböző kationú szappanok keverékeit alkalmazzuk, hanem ha a zsírokat úgy állítjuk elő, hogy az elegyben a periodikus rendszer 2. vagy 3. csoportjának szabad fénihidroxidjai is jelen legyenek. Mellékes, hogy e hidroxidok, pl. Al(OH)3 , vagy Pb(OH)2 , a zsírsavak teljes elszappanosítása után alakulnak-e ki, vagy pedig hogy az elszappanosítási: ~1 VAl-j.n^oU^iifiíi-t ni wocrír r> í írilirnr.ll m"lbá ttal foganatosítjuk. Az is közömbös, hogy a hidroxidokat közvetlenül adagoljuk-e, vagy komplex vegyületek alakjában, amilyenek pl. a plumbátok, cinkátok, manganitek, kuprátok stb., vagy pedig, hogy a zsír előállításához szappankeverékeket használunk és a szabad hidroxidokat legvégül adagoljuk a keverékhez. [Pl. Mg(OH)2 , Zn(OH) 2 , vagy Al(OH)3 együttes alkalmazásával meglepő eredményeket kaptunk, amennyiben a kálium-szappanzsírok vízállókká váltak anélkül, hogy magas cseppenéspontjukat elvesztették volna.] Azt találtuk továbbá, hogy mindegyik fémhidroxid-hozag adagolása esetén a pozitív jellemzők (amilyen mértékben ilyenek vannak) kombinálódnak. Az új kenőanyagok különös előnye, hogy előállításuk céljára a gyakorlatban, az alkalmazott kationok különbözőségére való tekintet nélkül, mindig ugyanolyan módon járhatunk el, ami főleg folyamatos és félfolyamatos üzemeknél fontos szempont. A találmány szerinti kenőanyag előállítását és sajátságait az alábbi példák kapcsán ismertetjük: 1. példa: Kiindulási anyagok: 150 kg montánsav, VZ 116 850 kg gépolaj—Pv. V50 = 4,5 E° 78.5 kg nátriumaluminát-lúg (alkáli 185 mg KOH/g). (A lúgmennyiség kiszámítása úgy történik, hogy a jelenlevő alumínium 10%-át szintén elszappanosítják.) A hígított lúghoz ismert módon, kavarás közben hozzáadjuk a megolvasztott montánsavat, vagy a nyers montánviasz raffinátumát, és a két anyagot egymással eiszappanosítjuk. Elszappanosítás után hozzáadjuk a keverékhez a gépolajnak kb. felét és ay. piesíyet addie forraljuk, míg a víz főtömege el-
