149541. lajstromszámú szabadalom • Áramkörök átviteli görbéjének wobbulációs vizsgálatánál alkalmazható frekvencia jelzőket (markereket) előállító elektronikus készülék

Megjelent: 1962. augusztus 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.541. SZÁM 21. e. 29—36. OSZTÁLY — HI-126. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Áramkörök átviteli görbéjének wobbulációs vizsgálatánál alkalmazható frekvencia jelzőket (markereket) előállító elektronikus készülék Híradástechnikai KTSZ, Budapest Feltaláló: Köveskuti Lajos oki. villamosmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. július 29. Áramkörök átviteli görbéjének wobbulátor se­gítségével történő vizsgálatainál döntő szempont az átviteli görbe egyes pontjainak gyors és pontos meghatározása, tehát a gyors és pontos frekven­cia jelzés (markerezés). Az eddigi rendszereknél általában kétféle mar­kérképzést alkalmaztak: 1. az abszolút markerképzést (fix oszcillátorral és felharmonikusaival való markerezés), 2. a futó markerképzést (folyamatosan hangol­ható oszcillátorral való markerezés). Az első módszer előnye, hogy 0,01%, vagy na­gyobb pontosságú fix (pl. kvarc kristály) oszcillá­tor segítségével azonos pontosságú markerek hoz­hatók létre. Hátránya, hogy a markerek nem moz­gathatók, a közbenső pontokat csak becsülni lehet, A második módszer előnye az előzővel szemben az, hogy a marker az átviteli görbe tetszőleges pontjára beállítható, tehát mozgatható. Hátránya, a folyamatosan hangolható jelző oszcillátor egy­két nagyságrenddel kisebb pontossága. Az átviteli görbék vizsgálata és beállítása külö­nösen a televíziós technikában szükségessé teszi egymáshoz képest kötött helyzetű pontok precíz meghatározását. (Pl. hang- és képvivő frekven­ciák közti távolság). Ez utóbbi célt legkedvezőb­ben az úgynevezett együttfutó markerképzéssal lehet elérni, ahol a markerek mozgathatósága és egymásközti fix távolsága biztosítva van. A találmány áramkörök átviteli görbéjének vizsgálatára, együttfutó markereket előállító elekt­ronikus készülék. A találmányt az 1. ábra blokk­rajzán példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatos alábbi leírás ismerteti részletesebben. Az —A— fixoszcillátor kikapcsolása esetén az —E— markerkeverőre egyrészt —D— wobbulátor, másrészt a —C— folyamatosan hangolható futó­marker-oszcillátor jele jut. Az —E— marker­keverőben a két jel keveredik és frekvencia azo­nosságnál null-lebegés jön létre. A null-lebegés környékén létrejövő hangfrekvenciát az —F— markererősítő felerősíti és az —1— kapcson ke­resztül a wobbulációs görbét rajzoló —H— indi­káló szerve (pl. oszcillószinkroszkópra) juttatja, ahol ez az átviteli görbén frekvenciajelzőt (mar­kert) hoz létre. A —C— futómarker-oszcillátor frekvenciáját változtatva az átviteli görbén a mar­ker helyzete változik. A wobbulátor jele a —2— kapcson keresztül jut a —K— vizsgálandó áram­körbe; Az —A— fixoszcillátor bekapcsolásával a —C—­futómarker-oszcillátor jelét a —B— modulátor amplitúdó modulálja, így annak frekvenciájától jobbra és balra létrejön a moduláló frekvenciá­nak megfelelő oldalsáv. Az —E— markerkeverő­ben tehát nemcsak az alapfrekvencia, hanem az oldalsávok is null-lebegés körüli hangfrekvenciát hoznak létre, vagyis az indikáló szerv ernyőjén az előbbi markertől jobbra vagy balra a fixoszcil­látor frekvenciájának megfelelő távolságra, újabb markerek jelennek meg, A —C— futómarker­oszcillátor frekvenciájának változtatása esetén ezek az újabb markerek távolságuk megtartásá­val, a futómarker-oszcillátor frekvenciájával együtt mozognak (együttfutó markerek). Egy másik kiviteli alak, amelynek blokkrajza a 2. ábrán látható, abban különbözik az előbbitől, hogy a modulátor szerepét az —E— markerkevero veszi át és az —A— fixoszcillátor, valamint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom