149508. lajstromszámú szabadalom • Negyedhullámú transzformátoros mikrohullámú sáváteresztő szűrő

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.508 SZÄM 21. a4. 64—77. OSZTÁLY — TA—624. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Negyedhullámú transzformátoros mikrohullámú sáváteresztő szűrő Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Reiter György kutató, budapesti lakos A bejelentés napja: 1961. március 29. A találmány derékszögű négyszög^keresztmet­szetű csőtápvonalban levő mikrohullámú f rekvencia­sáváteresztő szűrő, amelynél a szűrő kedvezőbb elektromos tulajdonságainak beállítására az iro­dalomból ismeretes szűrőelemaken kívül a szűrő elején és végén egy-egy negyedhullámú transz­formátor van, ezenkívül elemei a gyártási pon­tatlanságok kiküszöbölésére könnyen utánállít­hatók. A mikrohullámú sáváteresztő szűrő feladata, hogy a tápvonalban terjedő jelekből egy meg­határozott frekvenciasávba (áteresztősáv) eső jele­ket kevéssé, ezen a sávon kívüleső (zárósáv) jele­ket pedig erősen csillapítsa. A csillapítási köve­telményekeh kívül a szűrőtől még azt is meg­kívánjuk, hogy az áteresztő sáviba eső jeleket a generátor felé igen kis mórtékben verje vissza (állóhullámaránya az ideális 1,00 értéktől keveset különbözzön), továbbá az áthaladó jelek csoport­futási ideje a frekvencia függvényében ne nagyon ingadozzék. Az utóbbi követelmények a mikro­hullámú rádióösszeköttetések szűrőinél nagyon szigorúak. » E feladatok megoldására az irodalomból ismert szűrőknél olyan reäktanciaelemeket szokás elhe­lyezni a tápvonal belsejében, amelyek két egymás­tól közelítőleg félhullámhossz távolságra elhelye­zett és a derékszögű négyszög keresztmetszetű esőtápvonal keskenyebbik oldalfalával párhuza­mos tengelyű, a szélesebbik oldalfalakat pedig fémesen összekötő botokat tartalmazó 'botsorból állnak és a botsorok közötti csőtápvonal szakasz közepén a csőtápvonal egyik szélesebbik oldal­falából merőlegesen benyúló változtatható hosszú­ságú csap van elhelyezve. A csőtápvonalnak a botsorok közötti szakaszán egy üregrezonátor alakul ki, melynek rezonancia frekvenciáját a bot­sorok botjainak száma, azok átmérője és a bot­sorok egymástól mért távolsága szabja meg. A botsorok közötti, változtatható hosszúságú csap benyúlási mélységének állításával az üregrezo­nátor rezonanciafrekvenciáját kis mérteidben mó­dosítani lehet. Ezzel a hangoló elemiméi a szűrő pontos beállítását lehet elvégezni. Az előbb leírt reaktanciaelem a csőtápvonal helyettesítő kapcso­lásában egy söntölő párhuzamos rezgőkört kép­visel, melynek rezonanciái rekveneiáj a megegyezik a csőtápvonalban kialakuló üregrezonátor rezo­nanciafrekvenciájával, terhelt jósági tényezője pedig a botsorok botjainak számától és azok át­mérőjétől függ. A reaktanciaelemek egymástól való távolságát úgy kell megválasztani, hogy az egyes reaktancia­eleimekről visszaverődő hullámok az áteresztő­sávban kioltsák, a zárósávban pedig erősítsék egymást. A lehetséges megoldások közül termé­szetesen azok a kedvezőbbek, amelyek az előírt követelményeknek a legkevesebb elem felhasz­nálásával tesznek eleget, és amelyek egyszerűen megvalósíthatók. Az előbbiekben ismertetett reaktanoiaelemeknél a számítások és mérésék eredménye alapján az. egyes reäktanciaelemeket képviselő párhuzamos rezgőkörök közötti meg­felelő távolság a csőtápvonal-hullámhossz negyede. A szűrőre vonatkozó előírásokat az egyes reak­tamciaelemeket képviselő párhuzamos rezgőkörök terhelt jósági tényezőjének megválasztásával tel­jesíthetjük. A gyakorlatban használatos szűrők szimmetrikusak, ami azt jelenti, hogy a szűrő közép^ vonalától jobbra, illetve balra levő reaktanciaelemek azonos terhelt jósági tényezőjűek. így például egy 4 reaktanciaelemes szűrőnél a tervezés során két

Next

/
Oldalképek
Tartalom