149449. lajstromszámú szabadalom • Vasbetétes födém üreges betéttesttel

Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «ST \JSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.449. SZÁM 37. a. OSZTÁLY — RA—352. ALAPSZÁM Vasbetétes födém üreges betéttesttel Rapid — Baugesellschaft Emge Komm. Gas. cég, Wien (Ausztria) Feltaláló: Emge Edmund mérnök, Wien (Ausztria) A bejelentés napja: 1960. február 16. Ismeretes olyan vasbetétes födém, amely üreges betéttestekből áll. Ezek az üreges betéttestek betonburkolatként kiképzett teherviselő lemez helyett párhuzamos csatornák által alkotott üregekkel ellátott, rövidített teherviselő lemezzel vannak ellátva és oldalsó bordáikkal olyan gerendákon feküsznek fel, amelyek vasbetétek és kitöltés alkalmazásával blokká egyesített idomtéglákból állnak és az üreges betéttestekkel csak a részek összekötésére szolgáló habarcshézagot képezik ki. A gerendák képzésére szolgáló idomtégláknak lefelé nyitott aljzatuk van, amelyben a vasbetétet körülöntik, továbbá trapéz-keresztmetszetű felső részük, amely vállat képezve visszaugrik, belsejükben rés alakú üreggel vannak ellátva. Az üreges betéttestek bordáikkal az idomtéglák vállain feküsznek fel és az üregeket függőleges és vízszintes falak részekre osztják. Ennél a szerkezetnél a fesztávolság által meghatározott hosszúsággal rendelkező gerendák súlya igen kicsiny, minthogy az üreges betéttestek veszik fel a nyomó igénybevételt, azonkívül a kitöltésre is csak kevés anyagot kell felhasználni. Az ebből eredő gazdasági előnyökként megnevezzük az építésianyag megtakarítást, a kivitel egyszerűségét, a munkaidő csökkenését és az olcsóbb előállítást. Az ismert idomtéglakivitelek egyik hibája, hogy a tégla belsejében alkalmazott keskeny rés alakú üreg az idomtéglák gyártását megnehezíti, mert extrudálás közben nagy súrlódóerők lépnek fel az üreg felületén. Ennek az az oka, hogy az üreg keresztmetszeti területe a felülethez képest kicsi. Ugyanis a folyadékok csöveken való lamináris mozgásánál — mint ismeretes — a falak mentén baladó rétegek a súrlódás hatására fokozatosan elmaradnak a beljebb fekvő rétegek mögött, miközben legjobban a tengelyben fekvő elemi folyadékhenger siet előre. Az egyes folyadékrétegek egyenlőtlen sebessége már rövid út megtétele után turbulenciára vezet. Sokkal fokozottabb mértékben áll fenn a turbulencia veszélye akkor, ha nem folyadékról, hanem tégla nyersmasszáról van szó. amely jelentős viszkozitása mellett homogén masszának sem tekinthető. A turbulencia, mely itt 'struktúraképződésben mutatkozik meg, már néhány cm-nyi út után bekövetkezhetik, ha a középső rétegek előresietése a szélső rétegekhez képest viszonylag nagy, ami a szélső rétegek súrlódási ellenállásának és az anyag viszkozitásának függvénye. Az agyagmassza átlagos minősége és a szokásos 30%-os nedvességtartalma esetén az agyagmassza súrlódási ellenállása vasfelületen kisebb, mint az agyagmassza nyírási ellenállása. Az arányt a nedvesítés fokának kis határok közötti változtatásával 1,5 és 2 között tartva, tapasztalat szerint a belső rétegek előresietése a szélsőkhöz képest a szájnyílás hosszán még nem okoz szilárdsági szempontból jelentős struktúraképződést. A nagyobb érték a tömör gyártmányoknak, a kisebb az üreges gyártmányoknak felel meg, amelyeknél az extrudálás utáni alaktartás lényeges követelmény. Adott nyersanyag-szalag keresztmetszetnél a tolóerő arányos a keresztmetszettel és ugyanannál a présnél állandónak tekinthető. A súrlódóerő azonban a keresztmetszet kerületétől függ. Amikor a súrlódóerő eléri a keresztmetszetre ható tolóerő nagyságát, akkor az agyagmassza a keresztmetszet kontúrján megáll és a belső rétegek az így keletkezett küszöbön átbukva, azonnal turbulens struktúrát hoznak létre. Ez a struktúraképződés abban a mértékben csökken, amilyen mértékben a szélső rétegek súrlódás okozta sebességcsökkenése kisebbedik. A sebességcsökkenés gyakorlatilag elhanyagolható, ha az egyes laminák közötti tapadóerő nagyobb, mint az azok elnyírá-