149425. lajstromszámú szabadalom • Nyomatékmérő berendezés

Megjelent: 1962. június 15. 1 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.425. SZÄM 42. k. 1—7. OSZTÁLY — ZO—74. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nyomatékmérő berendezés Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, Budapest Feltalálók: Zombori János oki. gépészmérnök, Kolozsy Zoltán technikus, Balogh László technikus, mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1959. november 23. A találmány nyomatékmérő berendezés, amely­lyel mind a laboratóriumi nyomat ékimérések et, mind a terepen dolgozó taaj.tógépek által üzem­köziben közölt, ill. munkagépek által felvett nyo­matékok mérését üzembiztosan és megbízhatóan lehet elvégezni. A vizsgáló állomásoknak és 'kísérleti intézetek­nek általában komoly problémája gépekben (pl. járművekben, traktorokiban) levő szabadtengelyek vagy tengelyvégződések (kardántengely, erőleadó tengely stb.) nyomatékának mérése. A nyomatékok mérésére (használt és ismert nyo­matékmérő beremdezések. nem .mindenben felelnek meg a modern, méréstechnikai követelményeknek, így pl. a hidraulikus nyomatékmérő berendezé­sek túlságosan drágák, azonkívül üzembiztonságuk kicsi, és jelentős karibantartási munkát igényel­nek, így pl. állandóan ellenőrizni kell az olaj­mennyiséget, és az olajat gyakran kell utántölte­ni . Az ismert nyomatékmérők másik nagy csoport­ja rúdanyag torziós deformálódásának segítségé­vel határozza meg a mérni kívánt nyomaték nagy­ságát. A rúd torziós deformálódásának nagyságát nyúlásmérő bélyeggel elektronikus úton érzéke­lik. Ezeknek nagy hibája, hogy csak laboratóriu­mi méréseknél használhatók, mert tömeg, ill. te­repszerű méréséknél az előírt pontossághoz szük­séges előfeltételek általában nam állnak rendelke­zésre. Nyomatékmórésíhez az ismert bélyeges nyú­lásmérők azért sem alkalmasak, mert a bélyegen, ill. a huzalhurkokon átfolyó áram leszedésére — mivel a huzalhurkokat hordó test forog — kefe­rendszerre van szükség, amely drága szerkezet, és gyakran meghibásodik. A normál bélyeges mé­réseknél a kis nyomatékok és az ezekkel létreho­zott kis deformációk esetén a nyert áramerősség nagymértékű felerősítést kíván, és az elektroncsö­ves erősítők a terepen végzett méréséknél gyak­ran meghibásodnak. A torzióra igénybevett, ill. deformálódott anyag­test anyagszerkezete (bizonyos számú mérés elvég­zése után — kis mértékben bár, de — megválto­zik, ami a mérési eredményeiket meghamisítja. Ismerték mechanikus szerkezetű, fogaskerekes nyomatékmérő berendezések is (Amsler, Rolls-Royce stb.). Ezek egy része túlságosan sok alkat­részből áll, bonyolultak. A sok alkatrész miatt gyakori a meghibásodás és azonkívül a fellépő súrlódó erők gyakran meghamisítják a mérési eredményeket. Az ilyen 'bonyolult felépítésű mechanikus nyomatékmérő berendezéseket gyak­ran kell hitelesíteni. Ismert olyan fogaskerekes nyomatékmérő is, amelynél két fogaskerék között, ezek középpont­ját összekötő egyenesen levő középpontú kisebb fogaskerék van egy az egyik karján súlyt tartó kétkarú emelő másik végére forgathatóan erősít­ve. Ennél a helyes mérés lényeges előfeltétele, hogy a két nagykerék a közbülső keréknek pon­tosan ugyanazt az osztókörét érintse. Ehhez ne­hezen teljesíthető elhelyezési követelmények ki­elégítése és pontos keréktávolságo'k szükségesek. A két nagykerék által kifejtett erő csak akkor támad a közbülső keréknek ugyanazon az osztó­körén, ha a súlyt tartó kar, a mérlegkar ponto­san vízszintesen áll. A mérleg csak egyik irány­ban stabil, a súly emelőkarjának felfelé való ki­lengése esetén. A mérleg a 0 mutató állásba való pontos kiegyenlítés esetén labilis. Mivel a fenti

Next

/
Oldalképek
Tartalom