149422. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus elrendezés kis egyenáramok mérésére
Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.422. SZÁM 21. e. 29—36. OSZTÁLY — VA—932. ALAPSZÁM Elektronikus elrendezés kis egyenáramok mérésére VEB Vakutronik Dresden, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Feltaláló: Schubert Gerd oki. mérnök Dresden, Német Demokratikus Köztársaság A bejelentés napja: 1961. január 27. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1960. július 25. Kis egyenáramok mérésére feszültségesósi és feltöltési módszereik használatosak elefctrométeres egyenfeszültség erősítőkkel kapcsolatban. Elegenidő erősségű áraimellencsatolás bevezetésével az erősítés mértéke csak azon alkatrészektől függ, amelyek az ellenáram nagyságát meghatározzák és a bemeneti időkonstains nagy ellencsatoló ellenállások alkalmazása esetén is kis értéken tartható. Amennyiben a feltöltési módszert alkalmazzák, ezen tulajdonságok nagy feszültségerősítések és az ellencsaitoló kondenzátor megfelelő választása útján érhetők el. A bemenő áramnak közvetlen mérése azonban csak egy,, a kimenő köriben levő kondenzátoron átfolyó áram- mérése útján lehetséges, amely kondenzátor feszültsége a /bemenő feszültséggel arányosan 'Változik. Ha olyan kimenő áramokat akarnak elérni, amelyek a szokásos robusztus mutatós műszerekkel vagy mi több, vodu nalírókkal (mérhetők és jelezhetők, az i — C dt összefüggésnak megfelelően, normális költségekkel megvalósítható feszültségváltozásoknál túl nagy kondenzátorokat kell alkalmazni. Ha a feszültségesési módszerrel kis egyenáramokat kívánnak mérni, amelyekééi a jel és a frekvencia elhúzás között nagy .távolságok vannak, olyan erősítőket kell alkalmazni, amelyeknek kicsiny a fireikvenciaelhúzásuk. Aramellencsatolással alkalmazott feszültségesési módszer esetén a fentemlített követelmények teljesítéséhez 10-12 Amp. értékűnél kisebb áramok mérése és igen nagy értékű, 1011—10 lr> Ohm nagyságú ellenállások szükségeseik. Ilyen nagy ohmos ellenállások a technika mai állása mellett csak nagy tűrésekkel, nagy hőfok koefficienssel és időben instabil ellenállásértékkel gyárthatók úgy, hogy pontosabb árammérő erősítők ezzel nem. építhetők. A találmány szerinti elrendezés elkerüli a feszültségesési módszerinél fellépő hátrányokat azáltal, hogy instabil alkatelemeket nem alkalmaz és ezáltal az erősítés kívánt panto'sságát biztosítja. A találmány értelmében ezt azáltal érjük el, hogy egyenáramú erősítőben áramellencsatolást alkalmasunk ellencsatoló kondenzátoron keresztül, amelynek feszültségváltozása a kimenő feszültséggel vagy a kimenő árammal arányos, és amely feszültségváltozást az erősítő kimeneten levő integráló tagiról veszünk. A találmány "szerinti elrendezés megkerüli a hátrányos nagydhmos ellenállások alkalmazását azáltal, hogy az adott kis 'kapacitás értékeknél igen pontosan és stabilan gyártható ellencsiaítoló kondenzátort alkalmaz, amelyre a kimenő feszültséggel, vagy a kimenő árammal arányos feszültségváltozást vezet úgy, hogy elég nagy belső erősítés esetén stabil összeerősítési érték adódik. Az elrendezésnek a nagyohmos módszerrel szemben az a további előnye, hogy a bemenet és kimenet galvanikusan szét van választva. Az ellencsatolásnak ez a módszere egyenáramú erősítőknél is alkalmazható, amelyeknek kimenete tetszőleges nyugalmi potenciálon van a [bemenettel szemben. A kimenő feszültséggel vagy kimenő árammal arányos feszültségváltozást egy integráló tag szolgáltatja, amely például egy kondenzátorból és egy ellenállásiból áll. Az ellencsatolás és integrálás céljára alkalmazott kondenzátorok kisütése kapcsolókkal, jelfogó érintkezőkkel vagy ehhez hasonló szervekkel történik. A szükséges kisütési sorozat az integráló tag időállandójának függvénye. A kisütést kézzel vagy automatikusan működtetett kapcsolóval végezhetjük.
