149413. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jóddextrán előállítására

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.413. SZÁM 12. o. 11—18. OSZTÁLY — SE—1012 ALAPSZÁM Eljárás jóddextrán előállítására VEB Serum-Werk Bernburg cég, Bernburg/Saale (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: dr. Behrens Ulrich, Leipzig, dr. Ringpfeil Manfred, Leipzig, Gabert Anton vegyész, Leipzig (NDK) , A bejelentés napja: 1960. szeptember 30 Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: I960, május 5. A találmány célja dextrán jódhidírogénészterei (a továbbiakban röviden: jóddextránok) előállí­tása. :•;;.: -Ilii,' Jódvegyületek röntgen-kontrasztanyagként hasz­nálatosak. Az irodalomban ilyen jódvegyületek, pl. a 3,5-dijódid-4-piridoxil-N-metil-2,6-dikarbon~ sav, vagy a tetrajód-tetrakló'r fluoreszcein dinát­riumsója részletesen ismertetve vauinak. A dext­rán jódvegyületei szintén röntgen-kontrasztanyag­ként váltak ismertté. Fő előnyük az, hogy a dext­rán jódvegyületei az említett egyéb jódvegyüle­tekkel szemben lényegesen nagyobb molekula­súlyúak és így mákromolekuláris tulajdonságaik­nál fogva igen előnyösen alkalmazhatók a szer­vezetben levő áteresztőképesség-viszonyokra való tekintettel. Előállításuk a 2 811 5.16 és 2 811 517 sz. USA szabadalmi leírásokból vált ismertté. Ezen eljá­rások szerint a jóddextránokat vagy dextránnak Lugol-oldattal történő átalakításával lehet előállí­tani, vagy a dextrán tosilvegyületein keresztül lehet nyerni. A Lugol-oldattal történő átalakítás tapasztalat szerint igen bizonytalan. Dextránnak p-toluolszulfokloriddal való átalakításánál pedig vízmentes piridinben kell dolgozni 0 C° alatti hőmérsékleten. A tosilvegyületet azután nátrium­jodiddal alakítják át jódvegyületté 100 C°-on. Ipari célokra azonban megbízhatóbb és egyben egyszerűbb eljárás szükséges. A találmány szerinti eljárás egyszerű úton hozza létre a jóddextránt és kiküszöböli a fenti, ismert eljárások hátrányait. Azt találtuk ugyanis, hogy a dextrán könnyen előállítható foszforsav­észterei simán átészterezhetők a [megfelelő jód­vegyületekké jódhidrogénnel, vagy annak sóival, szerves oldószerben. A reakciós közeg megválasztása az átészterező jódvegyülettől függ. A jódhidrogénnel történő átészterezéshez különösen alkalmasak szerves oldószerként a formaniid, dimetilformamid, piri­din és más, tercier nitrogénatomos szerves oldó­szerek. A jódhidrogén sóival történő átésztere­zéshez pedig különösen ketonok alkalmasak, mint az aceton és acetonilaceton. A reakció hőmérséklete célszerűen az alkalma­zott oldószer forrástartományában, vagy az alatt legyen a ledesztillálás elkerülésére. Magasabb hő­mérsékleteken a reakció nyomásedényben végez­hető el. A dextránfoszfát oldott, vagy diszpergált alak­ban lehet az oldószerben jelen. A kiindulási anyagok adagolásának sorrendje az oldószerhez egyébként tetszés szerinti lehet. Bármely pohmerizációs fokú dextránfoszfát alkalmazható. A gyomor-bélszakasz megjeleníté­sére pl. a magas polimerizációsfokú dextránok alkalmasak, mint amilyenek pl. a negatív dext­ránban jelen vannak; áteresztőképesség-vizsgála­tokhoz pedig pl. olyan anyagok alkalmasak, me­lyek polimerizációs foka 110. A termék tisztítása dialízissel, vagy megfelelő oldószerekkel (pl. metanol) való ismételt kicsa­pással történhet. Elővigyázatos bepárlással, elő­nyösen vákuumban, és ezt követő darabolással, vagy porlasztós szárítással a készítményt por alakban nyerhetjük. , A találmány szerinti eljárást részletesebben néhány példa kapcsán mutatjuk be. 1. példa: 10 g dextránfoszfátot (a kiindulási dextrán

Next

/
Oldalképek
Tartalom