149411. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lágnálló és egyúttal nagy hőállóságú poliészter kontakt-gyanták előállítására

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.411. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — SE—985. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás lángálló és egyúttal nagy hőállóságú poliészter kontakt-gyanták előállítására Szervesvegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Vancsóné Szmercsányi Ibolya oki. vegyész (35%), Réthy Eszter oki. vegyészmérnök, (35%), dr. Back István oki. vegyész (15%), Séra Jánosné oki. vegyészmérnök (15%), valamennyien budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. április 1. Az eljárás lényege az, hogy a telítetlen poli­észter gyantába olyan halogénezett (klórozott, brómozott) többgyűrűs vegyületeket építünk be, amelyek a gyűrűket izolált vagy kondeinzált hely­zetben tartalmazzák. Ilyenek pl. a difenil-dikar­bonsavak, difenilmetándikarbonsavak, difenil­etilénglik'ol, diíemlbutilénglikol és ehhez hasonló vegyületek halogénezett származékai, pl. 3,3'-di­kló>r-a ,«'-dioxidibenzil. 4,4'-diíklór-«,a'-dioxibe:nzil, 4,4'-diklór-difeml-dikarbonsav-3,3', diklórfenil­-metándikarbonsav, hexaklór-naftalin-dikarbonsav­-1,8, amelyek 5—75%-os mennyiségben építhetők be a poliészter kondenzátumíba. Célszerű meny­nyiség: 40—60% között, Előnyeik: Az eljárás szerint előállított gyanták lángálló tulajdonságúak, meggyújtás után nem égnek, a láng önmagától elalszik. A lángállóság mellett egyéb tulajdonságaik is jelentős javulást mutatnak, így elsősorban ma­gasabb hőállóságú és nagy keménységű gyanták nyerhetők. A poliészter kontaktgyanták átlagos keménysége 1500—1800 kg/cm2 (BrinelMtemény­nég), Vicant szerinti hőállóság 50—150 C°. Az eljárás szerinti gyantákkal viszont 180 C° feletti Vicant hőállóság és 2000 kg/c:m2 -nél nagyobb Brinell-keménység érhető el. , A poliészter gyantákra általában a lúggal szem­beni viszonylag nagy érzékenység jellemző. Az eljárás szerinti gyantáknál viszont a gyantába beépített vegyületek nagy molekulasúlyánál fogva fajlagosan kevesebb észterkötés van a molekulá­ban, ezért a lúggal szembeni ellenállóképesség is növekszik. A kondenzátumhoz alkalmazott maleinsavanhid­rid százalékos mennyisége a szokásosnál kevesebb is lehet, tekintettel arra, hogy lazább térhálós szerkezetnél is a kémiai felépítés következtében, hőálló, kemény gyantát kapunk. 1. példa: Kondenzátum összetétele: Malemsavanhidrid 20 % Etilénglikol 23,9% Diklórdifénsav 56,1% A kondenzáció lefolytatásához háromnyakú gömblombik alkalmazható, amelyhez keverő, kon­denz, víz elvezető és gázbevezető csatlakozik. A reakcióelegy hőmérsékletét fokozatosan emeljük 180—200 C°-ig. A kondenzáció megindulása után CO2 vagy N2 gázárammal segítjük elő a kondenz­víz eltávozását. 30—50 savszám, elérésekor a kon­denzációt leállíthatjuk. Kopolimerizáció: A kondenzációnál kapott gyantát sztirolban oldjuk. Az oldat sztiroltartalma: 30—55%. Keni#­nyítés: 65 C°-on, 0,5% benzoilperoxiddal. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás lángálló és egyúttal nagy hőállóság­gal rendelkező poliészter kontaktgyanták előálií-

Next

/
Oldalképek
Tartalom