149410. lajstromszámú szabadalom • Hajócsavar elrendezés és profilkiképzés

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.410. SZÁM 65. f\ 6—22. OSZTÁLY - RO—262. ALAPSZÁM Hajócsavar elrendezés és profilkiképzés VEB Rosslauer Schiffswerft, Rosslau (NDK) Feltaláló: Höer Claus oki. mérnök, Rosslau A bejelentés napja: 1960. június 7. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. június 8. A találmány hajócsavarok elrendezése és profil­formája, amely különösen alkalmas kisebb gyors­járatú vízijárművekhez, mint pl. hordozószárnyas hajókhoz és a hajó farának közelében hasító éllel ellátott siklóhajókhoz, amelyeknél szabad vízfelület van. a hajócsavar fölött. . Ismeretes, hogy a rendkívül vékony, kis ívelt­ségű, folytonos profilkeresztmetszet választása és a nagy felületi viszonyok következtében a gyor­san forgó hajócsavarok felületegységére eső ter­helés oly alacsony értéken van tartva, hogy a kavitációs jelenség ki van küszöbölve. A hajók állandóan növekvő sebességei követ­keztében a kavitációt a hajócsavarok tűrhető hatásfokának fenntartása mellett az eddig szo­kásos rendszabályokkal nem lehet kiküszöbölni. Ezért ismertekké válták olyan hajócsavarok, ame­lyeknél a profilkeresztmetszet formájának kiala­kítása és a fordulatszám növelésének segítségé­vel a hajócsavar-lapátök szívó oldalának teljes kavitációja az agytól a lap, csúosa felé van ki­kényszerítve, úgy, hogy a kavitációs hólyagocs­kák képződése először a lapát keresztmetszetek mögött jön létre és ezáltal a csavarszárnyak zavarása elkerülhető. Egyik ilyen ismert profilnál a nyomóoldalak egyenes vonalúak, vagy konkáv alakban ívelték, a szívóoldalak pedig folytonosan íveltek, ame­lyeknél a belépő élek élszöge rendkívül kiosi és a profilnak a vége tompán le van vágva, vagy pedig hegyben kifutó kivitelű. Egy másik profilkiviteli formának nyomó­oldala olyan, mint az előbbi kiviteli alaknál, a szívóoldala kontúrja elülső profilrészén pedig, mintegy a profilmélység feléig # szögben futó egyenes vonalú kialakítás van, amely egy további egyenes szakaszhoz csatlakozik, amely további egyenes szakasz T>-:nál kisebb 99-szögben hajolva a tompán levágott profil végéig ér. Ai^és q> szögekkel jellemzett, szívóoldali határolóvonalat képző egyenesek találkozási pontjában tehát egy töréspont van. A tapasztalat szerint a teljes kavitációs hajó-' csavar előnyösen a 0,045 vagy ennél kisebb kavi­tációs számoknál használható és ezért már java­solták, hogy az ilyen hajócsavaroknak felhasz­nálási területét a nagyobb kavitációs számok felé úgy terjesszék ki, hogy a hajócsavar szívóolda­láról mesterségesen levegőt fújjanak be a kavi­tációs üregekbe. Az ismertetett első kivitel teljes kavitációs, mesterséges levegőbefúvás nélküli hajócsavarjai­nak az a hátránya, hogy az ilyen hajócsavarok nagy zajt okoznak és Diesel-meghajtás alkalma­zásánál a motor fordulatszámát a legtöbb eset­ben áttétellel kell változtatni. Továbbá meg kell említeni még azt is, hogy az ismert alakú teljes kavitációs lapátkeresztmetszetek (1. kivitel) elülső részének vékonysága következtében kielégítő szilárdságot csak nagyszilárdságú ötvözetek alkal­mazásával lehet elérni, mechanikai igénybevéte­lek hatására meghibásodásra hnjlamosak és az üzem közben előforduló kisebb beömlőszög-válto­zások a szívóoldali áram ismétlődő lapáthozfek­vését segítik elő, ami maradó alakváltozásokat és periodikus váltakozásnál a kavitációs és a hozzáfekvő áramlások között lapátlengéseket okoz. A profil szívóoldalán már ismeretes állandó alakú orrész-vastagítás javítja az elméletileg leg­jobb profilforma szilárdságát, azonban növeli az áramlás ismételt lapátfelülethez fekvésének ve­szélyét. A másodikként leírt ismert profilformá­nak az a hátránya, hogy a belépő élnek viszony­lag kis nyílásszöge ezt a mechanikus meghibá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom