149408. lajstromszámú szabadalom • Léptető elrendezés elektronikus berendezéseket vizsgáló automatákhoz

Megjelent: 1962, június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •jr ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.408. SZÁM 21. c. 46-47. OSZTÁLY — RA JS9 ALAPSZÁM Léptető elrendezés elektronikus berendezéseket vizsgáló automatákhoz VEB RAFENA WERKE Fernseh- und Nachrieh tentechnik Radeberg, Radeberg (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Rudolf Gotthard mérnök, Radeberg, Tauchmann Erik mérnök, Radeberg (NDK) Ä bejelentés napja: 1960. augusztus 12. A találmány tárgya léptető berendezés vizsgáló automaták számára, amely lehetővé teszi, hogy normális sorozatgyártású jelfogók alkalmazásával elektronikus berendezésekben mérési pontokat egymásután letapogassunk. Ismeretesek berendezések, amelyeknél égy mo­tor egy csúszóérintkezőt mérési pontról mérési pontra továbbít. Ismeretesek olyan berendezések is, amelyeknél léptetés céljából speciális kapcsoló­relére impulzusokat adnak. A jelfogó egy emelő vei van kapcsolatban. Ez az emelő a kapcsolási frekvencia ütemében — forgókapcsoló módjára — egy kapcsolóérintkezőt mozgat pontról pontra. Ismeretesek jelfogós léptető-kapcsolók is szám­láló berendezések számára. Mindhárom berendezésnek az a hátránya, hogy motoros meghajtásnál csak kis kapcsolási sebes­ségeket lehet elérni. Ismeretes olyan berendezés, amelynek kapcsolási sebessége percenként tíz mérési pont. Ezen. beren­dezéseknek egy másik hátránya, hogy a csúszó­érintkezők aránylag gyorsan kopnak. A továb­biakban említett léptető-kapcsolók különleges szerkezetek, amelyeknek meghibásodási hajlama és a csúszóérintkezők kopása szintén igen nagy. Ezeknél percenként 600—900 mérési pont letapo­gatása lehetséges. A jelfogós léptető-kapcsolóhoz kapcsolóiokaza­tonként két jelfogóra van szükség, a találmány szerinti elrendezésnél ezzel szemben csak egy jel­fogóra. A találmány szerinti elrendezéssel a többi felsorolt hátrányt is kiküszöböltük. Y.-z az elren­dezés percenként 500 mérési pont letapogatását teszi lehetővé és ezáltal a gyakorlati üzem köve­telményeinek teljesen megfelel. Az ábrák alapján a működésmódot részleteseb­ben ismertetjük. A léptetés alapkapcsolása nem sarkított körszelvényű jelfogók alkalmazása mellett az 1. ábrából látható. A T billentyű le­nyomása után A jelfogó meghúz és al, a2 érint­kezők zárnak. Ezáltal az A jelfogó al-en keresz­tül öntartó állapotban van. Ha most rövid időre el érintkező zár, akkor B meghúz és A öntartása megszakad. A következő kapcsolóimpulzusnál el érintkezőn keresztül C húz meg és B ereszt el. A léptető lánc természetesen tetszőlegesen meg­hosszabbítható. Ezzel elérjük, hogy a kapcsoló­impulzusok ütemében először az 1 mérési pont, utána a 2 mérési pont stb. kerül letapogatásra. Az el érintkezőnek csak meghatározott idő­tartamra szabad zárnia (az R, C időállandónak megfelelően). Hogy ezt biztosítsuk, a találmány szerint nagyon biztosan működő impulzusadót alkalmazunk. Ennek az impulzusadónak a működésmódját a 2. ábra kapcsán ismertetjük részletesebben. A T billentyű lenyomása esetén E jelfogó azonnal meghúz. Az RC időállandónak megfele­lően D jelfogó megfelelően késleltetve van és nyitja dr érintkezőt, és ennek következtében E elenged. Ennek következtébsn a T lenyomásának ideje teljesen érdektelen. Hogy kikerüljük a léptetésnek azt a hátrányát, amely szerint — amint az az 1. ábrából látható — minden mérőpont számára külön jelfogó szük­séges, két olyan jelfogós léptető láncot alkalma­zunk, amilyent az 1. ábrán mutattunk be (lásd 3. ábra). A munkaérintkezők, amelyek a mérőpontokat letapogatják, matrica alakban vannak csoporto­sítva és a továbbiakban léptető matricákként jelölve. Ha Ti és T2 billentyűket lenyomjuk, A és D jelfogók egyidejűleg meghúznak és al és dl érintkezőkön keresztül öntartók lesznek. Egy­idejűleg zárnak azonban az a3, d3 d4 és 45 mérő­pont érintkezők is. Most tehát csak az 1 pont

Next

/
Oldalképek
Tartalom