149408. lajstromszámú szabadalom • Léptető elrendezés elektronikus berendezéseket vizsgáló automatákhoz
Megjelent: 1962, június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •jr ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.408. SZÁM 21. c. 46-47. OSZTÁLY — RA JS9 ALAPSZÁM Léptető elrendezés elektronikus berendezéseket vizsgáló automatákhoz VEB RAFENA WERKE Fernseh- und Nachrieh tentechnik Radeberg, Radeberg (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Rudolf Gotthard mérnök, Radeberg, Tauchmann Erik mérnök, Radeberg (NDK) Ä bejelentés napja: 1960. augusztus 12. A találmány tárgya léptető berendezés vizsgáló automaták számára, amely lehetővé teszi, hogy normális sorozatgyártású jelfogók alkalmazásával elektronikus berendezésekben mérési pontokat egymásután letapogassunk. Ismeretesek berendezések, amelyeknél égy motor egy csúszóérintkezőt mérési pontról mérési pontra továbbít. Ismeretesek olyan berendezések is, amelyeknél léptetés céljából speciális kapcsolórelére impulzusokat adnak. A jelfogó egy emelő vei van kapcsolatban. Ez az emelő a kapcsolási frekvencia ütemében — forgókapcsoló módjára — egy kapcsolóérintkezőt mozgat pontról pontra. Ismeretesek jelfogós léptető-kapcsolók is számláló berendezések számára. Mindhárom berendezésnek az a hátránya, hogy motoros meghajtásnál csak kis kapcsolási sebességeket lehet elérni. Ismeretes olyan berendezés, amelynek kapcsolási sebessége percenként tíz mérési pont. Ezen. berendezéseknek egy másik hátránya, hogy a csúszóérintkezők aránylag gyorsan kopnak. A továbbiakban említett léptető-kapcsolók különleges szerkezetek, amelyeknek meghibásodási hajlama és a csúszóérintkezők kopása szintén igen nagy. Ezeknél percenként 600—900 mérési pont letapogatása lehetséges. A jelfogós léptető-kapcsolóhoz kapcsolóiokazatonként két jelfogóra van szükség, a találmány szerinti elrendezésnél ezzel szemben csak egy jelfogóra. A találmány szerinti elrendezéssel a többi felsorolt hátrányt is kiküszöböltük. Y.-z az elrendezés percenként 500 mérési pont letapogatását teszi lehetővé és ezáltal a gyakorlati üzem követelményeinek teljesen megfelel. Az ábrák alapján a működésmódot részletesebben ismertetjük. A léptetés alapkapcsolása nem sarkított körszelvényű jelfogók alkalmazása mellett az 1. ábrából látható. A T billentyű lenyomása után A jelfogó meghúz és al, a2 érintkezők zárnak. Ezáltal az A jelfogó al-en keresztül öntartó állapotban van. Ha most rövid időre el érintkező zár, akkor B meghúz és A öntartása megszakad. A következő kapcsolóimpulzusnál el érintkezőn keresztül C húz meg és B ereszt el. A léptető lánc természetesen tetszőlegesen meghosszabbítható. Ezzel elérjük, hogy a kapcsolóimpulzusok ütemében először az 1 mérési pont, utána a 2 mérési pont stb. kerül letapogatásra. Az el érintkezőnek csak meghatározott időtartamra szabad zárnia (az R, C időállandónak megfelelően). Hogy ezt biztosítsuk, a találmány szerint nagyon biztosan működő impulzusadót alkalmazunk. Ennek az impulzusadónak a működésmódját a 2. ábra kapcsán ismertetjük részletesebben. A T billentyű lenyomása esetén E jelfogó azonnal meghúz. Az RC időállandónak megfelelően D jelfogó megfelelően késleltetve van és nyitja dr érintkezőt, és ennek következtében E elenged. Ennek következtébsn a T lenyomásának ideje teljesen érdektelen. Hogy kikerüljük a léptetésnek azt a hátrányát, amely szerint — amint az az 1. ábrából látható — minden mérőpont számára külön jelfogó szükséges, két olyan jelfogós léptető láncot alkalmazunk, amilyent az 1. ábrán mutattunk be (lásd 3. ábra). A munkaérintkezők, amelyek a mérőpontokat letapogatják, matrica alakban vannak csoportosítva és a továbbiakban léptető matricákként jelölve. Ha Ti és T2 billentyűket lenyomjuk, A és D jelfogók egyidejűleg meghúznak és al és dl érintkezőkön keresztül öntartók lesznek. Egyidejűleg zárnak azonban az a3, d3 d4 és 45 mérőpont érintkezők is. Most tehát csak az 1 pont
