149366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és mérőberendezés rövidzárlatszerű és rendellenes lefolyású folyamatok hibahelyének és elektromos állapotmeghatározó adatának gyors megállapítására villamos hálózatokban és berendezésekben

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.366. SZÁM 21. e. 29—36. OSZTÁLY — VE-330. ALAPSZÁM Eljárás és mérőberendezés rövidzárlatszerű és rendellenes lefolyású folyamatok hibahelyének és elektromos állapotmeghatározó adatának gyors megállapítására villamos hálózatokban és berendezésekben VEB Verbundnetz Ost cég, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Woischitzky Gerhard, Dresden (NDK) A bejelentés napja: 1959. november 24. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. június 19. A találmány olyan mérőszerkezetre vonatkozik, amelynek segítségével a villamos hálózatban ke­letkező átmeneti folyamatok vagy rövidzárlat­szerű és rendellenes üzemállapotok -bekövetkezé­sekor meg lehet mérni az áram- és feszültség­viszonyok rövid ideig fennálló .maximális vagy minimális határértékeit, és a mérési eredmények­ből a hibahely távolságára, a zárlati teljesítmény nagyságára, a rövidzárási áram hálózati eloszlá­sára, a bekapcsolási és indítási áramok nagysá­gára stb. lehet következtetni. Ismeretes villamos hálózatokban fellépő hibák helyének meghatározására szolgáló mérőszerke­zet, amely a vereték védőreléjének gerjesztése­kor lép működésbe. A mérést különböző konden­zátoroknak a híbaáramnak és hibafeszültségnek megfelelő értékekre való feltöltése útján lehet végrehajtani, azonban az ugyanazon hálózati le­ágazáshoz tartozó védőrelék gerjesztésétől füg­gően. A kondenzátortöltések nagyságát különböző csővoltmérők mutatják. Csővoltmérők azonban nem alkalmasak üzemi használatra és nagyon igényesek. Azonkívül állandó üzemkészség esetén a csőfűtés és a feszültségstabilizálás áramfogyasz­tása állandó költséget okoz. Nemcsak gondos ke­zelést, hanem folyamatos karbantartást is igé­nyelnek. Ismeretes továbbá egy másik berendezés is, amely vezetékek rövidzárlata esetén a hibahely távolságának mérésére szolgál. Ennél a berende­zésnél több tároló kondenzátor van alkalmazva. Ezek egy-egy meghatározott hibahely távolsághoz vannak rendelve. Miután a kondenzátorokat a hibától függő mértékben kisütötték, azokat kü­lönleges letapogató berendezéssel sbrban egy­másután végigvizsgálja és ezáltal mégállapítja, hogy a kondenzátorok közül melyik az, amelyik­nek polaritása a szomszédos kondenzátor polari­tásával ellentétes. Mindenkor a két szomszédos, de eltérő polaritású kondenzátorhoz tartozó vonal­szakasztávolság szolgál a hibahely jellemző értéke­ként. Az említett berendezés ennek következtében a meghibásodott vezetékszakaszt az alkalmazott összes réz kondenzátorok mennyiségének meg­felelően, csak közelítően tudja jellemezni. Ennek a berendezésnek hiányossága az is, hogy ezzel semmiesetre sem lehet a hibahely pontos távol­ságát meghatározni és egyáltalán nem Jehet a tényleges rövidzárlati teljesítményt mérni. Egy másik eljárás is ismeretes, amely a hiba­hely távolságának mérésére szolgál vezetékrövid­zárlatok esetén. Ennél a hibaértékeknek — áram­nak és feszültségnek — megfelelő értékeket ugyancsak kondenzátorok tárolják az azonos veze­tékleágazáshoz tartozó védőrelé működésének függvényében. A töltési állapot kiértékelésére két kondenzá­torban a feszültségviszonyokat úgy választják meg, hogy a második kondenzátoron nagyobb legyen a feszültség, mint az első kondenzátoron abban az esetben, ha a hibahely az ellenőrizendő vezetékdarabon belül és a töltőáramkörök lekap­csolása után az árammal arányos feszültségre fel­töltött második kondenzátor az első kondenzátor­nak a feszültséggel arányos feszültségére sül ki csöves erősítőn keresztü] és a kiegyenlítődés ideje szolgál a hibahely távolságának mértékéül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom