149353. lajstromszámú szabadalom • TEoln rezgési móddal működő hengeres üregrezontáro
Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.353. SZÁM 21. a4 . 64—77. OSZTÁLY — TA—582. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY TE0 i n rezgési móddal működő hengeres üregrezonátor Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Almássy György oki. gépészmérnök, intézetünk tudományos osztályvezetője, budapesti lakos A bejelentés napja: 1960. szeptember 7. A TEoin rezgési móddal működő üregrezonátornak a legnagyobb a jósági tényezőjük adott köbtartalom esetén. További előnyük, hogy a han> goló dugattyújuk egyszerű síklemezből - készíthető, amelynek nem kell érintkezni az üreg falával. Amint ismeretes, azonban az ilyen üregrezonátorok viszonylag keskeny (10—20%-os) frekvenciasávban használhatók, ugyanis szélesebb frekvencia sávban zavaró módok lépnek fel az üregben. Az üzemi frekvenciasáv csak bonyolult módus-irtó módszerekkel terjeszthető ki. A találmány szerinti megoldás a TE0 i n módon kívül minden, más módot kiírt, ós igen egyszerű módon megvalósítható. A megoldás további előnye, hogy a találmány szerinti kialakított üregrezonátor frekvenciája sokkal kisebb mértékben függ a hőmérséklettől, mint a szokásos üregrezonátoroké. A találmány szerint a hengeres üregrrezonátor ferrit-gyűrűkből készül, amelyeknek a belső felülete vékony fémréteggel van bevonva. A réteg vastagságát úgy kell megválasztani, hogy vastagabb legyen, mint az üreg legkisebb rezonanciafrekvenciáján mért ezkin-mélység ötszöröse. A szkin-mélység tízszeresénél vastagabb rétegvastagságot pedig nem célszerű alkalmazni. A ferrit-gyűrűket egymás mellett kell elhelyezni úgy, hogy tengelyeik egy egyenesbe essenek. A fémbevonatot a gyűrűk belső felületén úgy kell kialakítani, hogy a gyűrűk egymás mellé helyezésekor a fémbevonatok szélei ne érintkezzenek. Ez a megoldás hosszirányú áramok kialakulását meggátolja az üregrezonátorban, a palástban folyó, tengelyre merőleges áramokat pedig nem zavarja. Az ilyen üregrezonátorban a TE0 i„ mód tehát gyakorlatilag csillapítás nélkül kialakulhat, azok a módok pedig, amelynek tengelyirányú komponenst tartalmazó faláramuk van, erős» csillapítást szenvednek. Az üreg falvastagsága és a fal mögött található veszteséges ferrit megakadályozza, a faláramok tengelyirányú komponensei eltolási árammal kapacitive záródjanak. A ferrit különösen hatásosan csillapít, mivel az elektromos veszteségeken kívül mágneses veszteségei is vannak. Ezzel a módszerrel tehát az üregrezonátor használható frekvenciasávját lényegesen ki lehet terjeszteni úgy, hogy egyetlen üregrezonátorral egy teljes csőtápvonal-frekvenciasáv átfogható. A megoldás további igen lényeges előnye, hogy a ferrit hőtágulási tényezője jóval kisebb, mint a fémeké. (A réz hőtágulási tényezője: 165,10~7 -[C0 ] -1 , az alumínium hőtágulási tényezője 238,10_7 [C o ] _1 , a ferritek átlagos hőtágulási tényezője: 5Ű,10~7 [C°]~'). A ferrit hővezetőképessége ugyancsak jóval kisebb, mint a fémeké. (A réz hővezetési együtthatója: 0,92 cal/cm. sec. C°, az alumínium hővezetési együtthatója: 0,53 cal/cm. sec. C°, a ferritek átlagos hővezetési tényezője: 0,0050 cal/cm. sec C°.) A környezet hőmérsékletváltozása tehát csak kisi mértékben változtatja meg az üregrezonancia frekvenciáját. A környezet hirtelen bekövetkező hőmérsékletváltozásait pedig az üreg hőmérséklete nem követi. A ferrit további előnye, hogy kerámia jellegű anyag lévén, külső korróziós hatásoknak jól ellenáll, külön védelemre tehát nincs szüksége. A találmány szerinti elv egy példaképpen] alakja a rajzon látható. Az —1— ferrit-gyűrűk belső felülete —6— vékony ezüstréteggel van be-
