149349. lajstromszámú szabadalom • Teljesítménymérő kaloriméter

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.349 SZÁM 21. a4 . 64—77. OSZTÁLY — TA—538. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Teljesítménymérő kaloriméter Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Almássy György oki. gépészmérnök és Uzsoky Miklós villamosmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. március 24. A nagyfrekvenciás: elektromos teljesítményt gyakran mérik termikus módszerekkel. Például rádióadók teljesítményét azok ellenőrzésekor ún. műantennákba vezetik, ahol a nagyfrekvenciás energia hővé alakul át. Különösen gyakran alkal­mazzék ezt a módszert a mikrohullámok és rövid­hullámok technikájában (például Montgomery C. G. Technique of Microwave Measurements). A mérendő mikrohullámú teljesítményt hővé ala­kítják át a hőhatást használják fel a teljesítmény meghatározására. Kisebb (általában 10 mW-nál kisebb) teljesít­ményt bolométerrel mérik. A mérendő elektro­mos teljesítmény felmelegíti a bolométert, amely­nek ellenállása ennek következtében megválto­zik. A mérendő elektromos teljesítménnyel ará­nyos ellenállás változás; kisfrekvenciás módszerek­kel pontosain és kényelmesen: mérhető. Nagyobb teljesítmény mérésére alkalmas frek­vencia független bolometer nem készíthető. Na­gyobb teljesítmény mérésére kalorimétert alkal­maznak. Kalorimétert 100 W-^nál nagyobb telje­sítmény mérésére lehet kényelmesen használni. Ebben az esetben ugyanis a szokásos egyszerű hőszigetelés mellett fellépő hőveszteségek nem okoznak lényeges mérési hibát. Készülnek kis­tél jesítmények mérésére alkalmas kaloriméterek is, az ún. mikroikaloriméterek, ezek azonban bo­nyolult megoldásuknál és nagy időállandójuknál fogva üzemi mérésekhez nem használhatók. (A mikro jelző ebben az esetben a mérendő hőtel­jesítmény kis értékére utal, nem a frekvencia­tartományra.) Ha a mérőkészüléknek nagy az időállandója, segítségével csak hosszú időre vonatkoztatott átlagértékek mérhetők. Ilyen készülékekkel gyors teljesítmény változások nem mutathatók ki és mérés közben hosszú ideig kell várni, amíg a vég­leges értéket jelzi a műszer. A találmány tárgya egy olyan — elsősorban közepes (1—1O0 W) — teljesítmények mérésére alkalmas száraz kaloriméter, amelynek az időállan­dója kicsi, és mérési pontosságát gyakoratilag nem befolyásolja a környezet hőmérsékletének inga­dozása. A találmány tárgyát képező megoldásban a mé­rendő elektromos teljesítményt egy veszteséges elem elnyeli és hővé alakítja át. Ez a hőmennyi­ség egyrészt a kaloriméter hőkapacitásában tá­rolódik és annak hőfokát növeli, másrészt hő­vezetés útján átadódik a kaloriméter hőátadó felületeire. A teljesítmény elnyelő és hőátadó szakaszok között kiképzett hővezető szakaszt úgy kell méretezni, hogy hőellenállásán az adott fűtő­teljesítmény hatására éppen még mérhető hőfok­esés lépjen fel. Ez a hőfokesés aranyos a mérendő teljesítménnyel. A megoldás előnye, hogy a kalorimétert nem kell különleges gonddal hőszigetelni. A hőveszr­teségek csak az érzékenységet befolyásolják és a mérési pontosságra semmiféle hatást nem gyako­rolnak, ha az átszármaztatott hőmennyiség a hő­mérséklet különbséggel lineárisan változik. A ké-' szüléik rendkívül egyszerű. Mérési pontossága ki­zárólag a hővezető szakasz stabilitásától függ. Mivel a hővezető szakasz igen egyszerű felépí­tésű és mechanikailag ellenálló, könnyű igen stabilra készíteni. A megoldásnak például egy kiviteli alakja a rajzban látható. Az ábra egy négyszögletes csőtápvonalból kialakított készülék

Next

/
Oldalképek
Tartalom