149345. lajstromszámú szabadalom • Univerzális rádiófrekveniás anyagvizsgáló készülék
Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.345 SZÁM 42. 1. 3. OSZTÁLY — SÉ-991. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Univerzális rádiófrekvenciás anyagvizsgáló készülék Szervesvegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Szabó Géza elektromérnök és dr, B. Nagy Sándor vegyészmérnök, mindketten Budapest A bejelentés napja: 1960. május 7. Pótbejelentés a 148 670 lajstromszámú törzsszabadalomhoz A találmány a 148 670 lajstromszámú szabadalomban ismertetett univerzális rádiófrekvenciás anyagvizsgáló készülék kiegészítésére, illetőleg annak további változatára vonatkozik. A 148 670 Isz. szabadalomban ismertetett készülék —i amint ezt annak leírásában részletesen kifejtettük — alkalmas kapacitás, illetve induktivitás mérésére és a- méréseknél egy rezgőkör impedanciájának fázisszög változását használja ki. Ugyancsak alkalmas a készülék a mért kapacitás, illetve induktivitás veszteségeinek meghatározására is azáltal, hogy a mérendő impedanciát egy átkapcsoló segítségével egy oszcillátor veszteségekre különbözőképpen érzékeny pontjaira kapcsoljuk, amely pontok azonban a meddő komponensre azonosan reagálnak. Jelen pótszabadalom szerinti készülékünknél' a törzsszábadalom tárgyát egyes alkatelemekkel egészítjük ki, annak érdekéiben, hogy egyrészt a mérendő kapacitást a mérőműszer kitéréséből pontosabban tudjuk meghatározni, mint a törzsbejelentés szerinti készüléknél, másrészt kapacitásmérési eljárásnál kompenzációs eljárást is alkalmazhassunk, amely módszer a közvetlen mutatós eljárással szemben legalább egy nagyságrenddel pontosabb. A készülék továbbfejlesztésével mód van arra is, hogy kompenzációs veszteségmérési eljárást használjunk, amely pontosabb és mód van arra, hogy kompenzációs eljárásoknál kalibrált kondenzátor állását leolvasva, egyszerű képlettel megállapítsuk a végeredményt a pontatlanabb diagram-görbék használatával szemben. A találmány tárgyát ábrák kapcsán bővebben ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti készülék egy példakénti kapcsolási vázlatát mutatja, míg a 2. ábra egy párhuzamos kapcsolású rezgőkör fázisgörbéjét ábrázolja. Amint az irodalomiból ismeretes (lásd Barta István: Rádiókészklékek és erősítők. 1956. 270. o.), egy párhuzamos kapcsolású rezgőkör fázisgörbéjének lefolyása a 2. ábra szerinti jelleget mutatja. Ezen az ábrán 55 görbe kisebb, 56 görbe nagyobb veszteségű rezgőkör fázisgörbéjét mutatja, f állandó frekvenciájú oszcillátor és f0 változtatható frekvenciájú segédrezgőkör mindenkori rezonanf cia frekvenciáinak hányadosa — függvényében. to Az 1. ábrán látható kapcsolásunknál 6 segédrezgőkört hangoljuk és ennek következtében változik f0 , valamint ennek függvényében <p fázisszög. Mint az a törzsbejelentésből ismeretes, készülékünk oszcillátorának amplitúdója a segédrezgőkör fázisszögétől függ. Minél pozitívabb a segédrezgőkör fázisszöge az oszcillátor frekvenciáján, annál inkább csökkenti az oszcillátor rezgéseinek amplitúdóját, sőt nagyobb induktív fázisszögek esetén a <pm vonal felett az oszcillációt teljesen leállítja. Ez a jelenség úgy fogható fel, mintha oszcillátorunkat negatív visszacsatolással láttuk volna el és a negatív visszacsatolás mértékét a segédrezgőkör fázisszögének változtatásával szabályoznánk. Amint az irodalomból ismeretes, a 2. ábrán látható különböző veszteségekhez tartozó görbék
