149344. lajstromszámú szabadalom • Berendezés dinamikus kiegyensúlyozó gépekhez, a kiegyensúlyozatlanság pontos szöghelyzetének meghatározására
_ Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.344. SZÁM 42. k. (32—33). OSZTÁLY — SE—994. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Berendezés dinamikus kiegyensúlyozó gépekhez a kiegyensúlyozatlanság pontos szöghelyzetének meghatározására Szerszámgépfejlesztő Intézet, Halásztelek Feltaláló: Varga Gábor oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. május 29. A találmány dinamikus kiegyensúlyozó gép továbbfejlesztése a kiegyensúlyozatlanság pontos szöghelyzetének meghatározása tekintetében. A forgórészek dinamikus kiegyensúlyozatlanságát legalább két síkban vizsgáljuk. . Mindkét síkban meg kell adni a kiegyensúlyozatlanság nagyságát és a kiegyensúlyozandó tárgy forgási tengelyére vonatkoztatott anyagtöbblet vagy -hiány szögét. Bármely paraméter pontatlan mérése a kívánt pontosságú egyensúlyozást meghiúsíthatja, így az ellenőrző mérésen kívül még pótmérések beiktatása is szükségessé válik. Kívánatos lenne a kiegyensúlyozatlanság szöghelyzetének a pontos meghatározása, mert pár fokos hibával történő kiegyenlítés: az eredő kiegyensúlyozatlan-" ság helyzetét közel flü°-os szöggel tolja el. Ennek megvilágítására álljon az 1. ábra. Az 1 kiegyensúlyozandó forgórészen (munkadarabon) 2 kiegyensúlyozatlanság van. Mérés útján megállapítottuk, hogy meghatározott súlyú kiegyenlítő súlyt a 4 pontba kellene elhelyezni. A 4 pont helyzetét viszont csak £' hibával: ismerjük és így a 3 kiegyenlítő súlyt a kívánt helytől s szögben helyezzük az 1 munkadarabra. A munkadarab nem lesz kiegyensúlyozott, hanem a, vektorok összeadásának megfelelően, nagysága és szöghelyzete megváltozik. Ha nagysága még a munkadarabokra előírt kiegyensúlyozási értéken felül van, úgy újabb helyzetmeghatározási mérést kell végezni. Ennek eredményeképpen kiadódik, hogy a kiegyensúlyozatlanság helyzete az előző 2 kiegyensúlyozatlansághoz képest 90° szöggel tolódott 2 el. Mivel feltételeztük, hogy az előző mérést nem nagy hibával végeztük — e kicsi — így az eltolódás mértéke közel 90°. Ha ezután egy következő mérésben újra ellensúlyozni kívánjuk a fennmaradó egyensúlyhibát, újra szögihibát követünk el és ez azt eredményezi, hogy a munkadarabon több lépésben körbe helyezünk kiegyenlítő súlyokat. A találmány ezen fogyatékosság kiküszöbölését szolgálja, egy önmagában véve már ismert kiegyensúlyozási rendszerhez kapcsolódva. A könnyű megértés kelvéért szükséges a már ismert egyensúlyozási rendszert ismertetni. A „.2. ábrán az egyensúlyozásra kerülő 5 munkadarab 6 csapágyazása rugalmas felfüggesztésű. A 7 villamos rezgésérzékelő fejek a forgó kiegyensúlyozatlan 5 munkadarab által rezgésbe hozott csapágytámaszok mechanikus lengéseit elektromos jeleikké alakítják át. Az egyes csapágytámasz rezgésének megfelelő villamos jel — amely a munkadarab kiegyensúlyozatlanságával arányos — a 8 választó kapcsolón keresztül a 9 fázisérzékeny detektorba kerül. Az 5 munkadarab 10 tengelypalástján l&0o -ban fehérre, l'80 0 -ban feketére van festve. A munkadarab tengelyével koaxiálisán elhelyezett tengely körül forgatható 11 kar tart alkalmas elhelyezésben egy 12 fényforrást. A fényforrás fénye a munkadarab előbb említett módon befestett felületét világítja meg. A fény a festett felületről visszaverődve a fényforrás mellett elhelyezett 12 fény elemre kerül. Ilyen módon a fény elemben a megvilágítás intenzitásától függően feszültség keletkezik. Mivel az 5 munkadarab kerületen 180° fehér, 180° fekete színű festés van, így a munkadarab egy körülfordulása esetén a fényelemben egy nagyobb és egy kisebb feszültség keletkezik. A fényelom-
