149343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított tulajdonságú poliészter kontakt gyanták előállítására

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.343. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — SÉ—986. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás javított tulajdonságú poliészter kontakt gyanták előállítására Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Vancsóné Szmercsányi Ibolya oki. vegyész (35%), Réthy Eszter oki. vegyészmérnök (35%), dr. Back István oki. vegyész (15%), Séra Jánosné oki. vegyészmérnök (15%), valamennyien budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. április 1. Az eljárás lényege az, hogy a telítetlen poliészter gyantába olyan többgyűrűs vegyületeket építünk be, amelyek a gyűrűket izolált helyzetbein tartalmazzák, illetve kondenzált gyűrűs vegyületek. Ilyenek pl. a difenil-dikarbonsavak, difenilmetán-dikarbonsavak, trifenilmetán-dikarbonsavak, difeniletilénglikol, difenilbutilénglikol, ;

oaftalindikarbonsavak, dioxinaf talin, oxinaf talinkarbonsavak és származékaik és ehhez hasonló vegyületek, amelyek 5—75%-os mennyiségben építhetők be a poliészter kondenzátumba. Célszerű mennyiség 40—60% között. Előnyeik: Hőstabilitást és keménységet növelik. A poliészter kontakt gyanták átlagos keménysége 1500— 1800 kg/cm2

(Brinell keménység), Vicát szerinti hőállóság 50—150 C°. Az eljárás szerinti gyantákkal viszont 180 C° feletti Vicát hőállóság és 2000 kg/cm2

-nél nagyobb Brinell keménység érhető el. A poliészter gyantákra általában lúggal szembeni viszonylag nagy érzékenység jellemző. Äz eljárás szerinti gyantáknál viszont a gyantába beépített vegyületek nagy molekulasúlyuknál fogva fajlagosan kevesebb észterkötés van a molekulában, ezért a vegyi stabilitás, így a lúggal szembeni ellenállóképesség is növekszik. Elektromos tulajdonságai, különös tekintettel a tg<5 értékre, kémiai szerkezeténél fogva szintén jobbak. A kondenzátumhoz alkalmazott 'maleinsavanhidrid százalékos mennyisége a szokásosnál kevasebb is lehet, tekintettel arra, hogy lazább térhálós szerkezetnél is, a kémiai felépítés következtében hőálló, kemény gyantát kapunk. 1. példa: Kondenzátum összetétele: Maleinsavanhidrid 25 % Difénsav 47,1% Etilénglikol 27,9% A kondenzáció lefolytatásához 3 nyakú gömblombik alkalmazható, amelyhez keverő,, kondenz, víz elvezető és gázbevezető csatlakozik. Az anyagokat a lombikba töltjük. A lombik fürdőjének hőmérsékletét fokozatosan emeljük 180—200 C°-ig. A kondenzáció megindulása után C02

vagy N2 gáz árammal segítjük elő a kondenz. víz eltávozását. 30—50 savszám elérésekor a kondenzációt leállíthatjuk. Kopolimerizáció : A kondenzációnál kapott gyantát sztirolban oldjuk. Az oldat sztiroltartalma: 30—35%. Keményítés: szobahőfokon 0,5% metiletilketonperoxid és 0,01% Co-naftenát alkalmazásával. 2. példa: Kondenzátum összetétele: Maleinsavanhidrid 15,0% Difénsav 60,1% Etilénglikol 24,9%