149303. lajstromszámú szabadalom • Siló kis tételek számára

Megjeleni: 1962. április 30. MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.303 SZÁM 37. f. 45. e. 29. OSZTÁLY — EU—6. ALAPSZÁM Siló kis tételek számára VEB Erfurter Mälzerei- und Speicherbau cég, Erfurt (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Mahn Gerhart mérnök, Erfurt A bejelentés napja: 1959. november 23. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1959. március 25. A 'találmány vető- és egyéb magvaikat tároló si­lók körébe tartozik, mélyekben az anyagot fcb. 15— 30 tonnás kis tételeikben raktározzák. A veitő- iés egyéb magvakat eddig talajsilókban vagy tölcséres silókban raktározták, ez azonban több hátránnyal járt. így a 'gépesítés csak feltéte­lesen tehetséges, ami az anyag gondozásaihoz és ellenőrzéséhez sok munkaerőt kíván. A személyzet figyelmetlensége gyakran a magvak keveredését eredményezi. A hőmérséklet ellenőrzése csak he­lyenként, bathőmérőkkel végezhető. Az eddig is­mertté vált talaj- és tölcséres silókban továbbá nincs védelem a rovarok és egyéb kártevőik elleni, melyek akadálytalanul 'terjedhetnek és szaporod­hatnak. E tárolók további hátránya az építkezési költségek aránylag magas volta. Az említett tárolótípusokon kívül vannak még ún. lapos silók, ezek azonban nagy alapfelülatet igényelnek, aholis az anyag raktározásához fel­használt tér a körülépített térnék csak törtrésze. Ilyen lápos silóknál is aránylag körülményes és költséges a műveletek gépesítése. A gépi berende­zés folytán szükséges gépház az építési magassága folytán műépítészetileg nem áll arányban a lapos cellás résszel. Ezenkívül ilyen tárolók létesítésekor nincs mód a 'munkaerőben igénytelen, korszerű építési módok, így pl. a' mozgó zsaluzatos építés alkalmazására, miért is az építkezési költségek aránylag nagyok. A találmány célja olyan magtároló megteremté­se, amely a legújabb építkezési mód szerint hoz­ható létre és egyszerűen kezelhető. Munkaerőket messzemenőéin megtakarítunk. Az eddig ismert tá­roló-fajták hátrányait és hiányosságait 'megszün­tetjük. A találmány szerint több cellát egységekké fo­gunk össze és egymás mellett és fölött rendezünk öl, miáltal a cellás nesz alapfeiülete abban az arányban csökken, amilyen mértékben helyezzük a cellákat egymás fölé. így pl. két egymás fölötti cella esetén az 'alapfelület a felére, három egymás fölötti cella esetén a harmadára csökken, és így tovább. Az alsó cellák megtöltésének éis a felső cellák kiürítésének feladatát úgy oldottuk meg, hogy minden egyes celiacs opart közfalainak keresztezési pontjában függélyesen végigimenő csövet helyez­tünk el. Ezekhez a központi csövekhez tartoznak a szükséges elosztó és gyűjtő csonkok. Az alsó cellák megtöltése és a felső cellák kiürí­tése a központi csöveken át történik. Az alsó köz­ponti cső végén zárótolattyú Van,, úgy, hogy ameny­nyiiben a vételezésit meg akarjuk szakítani, a hoz­závezetést a felső cellákból a gyűjtőszállítóhoz el­zárhatjuk. A felső cellák megtöltését a fölöttük elrendezett elosztószalílítók végzik. Az alsó cellá­kat közvetlenül a gyűjtőszállítória, Vagy pedig ön­működő zsákoló mérlegre ürítjük ki. Az elosztó-és gyűjtőszállítók ennél a megoldásnál megfelelően rövidebbek, miáltal nemcsak a gépesítésinél jelent­kezik megtakarítás, hanem a későbbi használat fo­lyamán is. Ha pl, két cellacsoportot rendezünk el egymás fölött, a szállítók hossza a felére csökken, ami a beszerzésnél és a felhasználásnál közel 50% megtakarítást ad. Ha még több oellacsoportot helye­zünk el egymás fölött, akkor a megtakarítás ínég nagyobb. A gyakorlatban annyi cellacsoporitot he­lyezünk el egymás fölött, amennyit a mozgó zsa­luzatos építési mód alkalmazása és a műépítészeti megjelenés szükségessé tesz. A körülépített térben ily níódon elért megtakarítás és a mozgó zsaluza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom