149295. lajstromszámú szabadalom • Optikai készülék elsősorban elektromos izzólámpák, különösen duoluxlámpák, izzószállainak optikai beállításához

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •flT "5^ SZABADALMI OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.295. SZÁM 21. f. 31—44. OSZTÁLY — EE—735. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Optikai készülék elsősorban elektromos izzólámpák, különösen duoluxlámpák, izzó szálainak optikai beállításához Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Budapest Feltalálók: Gács István mérnök, Demeter Károly fizikus és Somkuti Adolf fizikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. január 22. I Egyes elektromos izzólámpák esetében, így pl. kétfonalú autó (duolux) lámpáknál, a lámpák izzó­spirálisait optikai úton állítják be, hogy a szigorú előírásoknak, melyek ezen lámpákkal kapcsolato­san érvényben vannak, eleget tegyenek. Főleg Európában, gépkocsi fényszórókhoz olyan ún. szimmetrikus izzólámpákat használnak, me­lyek két izzóspirálissal rendelkeznek. Az egyik spirális a fényszóró fókuszában, míg a másik fó­kuszponton kívül, fém ernyővel árnyékolva he­lyezkedik el. Az árnyékolt spirális használata ese­tén a szembejövő gépkocsi vezetője nem szenved vakítást. Ujabban, nemzetközi kooperáció ered­ményeként kidolgozták az ún. aszimmetrikus fény­hatású lámpát, melynél a második spirális ár­nyékolása olyan, hogy az árnyékolt spirális égetése esetén, a fényszóró az út jobboldalát messzebbre világítja, mint a közepét, jobbrahajtásos közleke­dési rendszerben. Balrahajtásnál a fényszóró olyan, hogy az út baloldalát világítja meg messzebre. Egyes gyárak olyan fényszórókat hoznak forga­lomba, melyek a lámpa elcsavarásával mind jobb­ra, mind ibalrahajtásra alkalmazhatok.. A lámpa gyártási előírások mind aszimmetrikus mind szim­metrikus lámpák esetében, igen szigorúak, a spi­rálok helyzete néhány optikai tengelyéhez képest. ; A lámpák konstrukciója olyan, hogy fejük, vagy ' a fejen elhelyezett tárcsa jól meghatározhatóan és pontosan rögzíti a lámpát a fényszórón. A fe­jek, vagy a tárcsák tengelye egybe esik a fényszó­ró tengelyével. A lámpagyártásnál tehát olyan ún. optikázási műveleteket kell alkalmazni, ahol a spirálok helyzetét a fej, illetve tárcsa tengelyé­hez képest állítják be. Ez a művelet általában a fej, ill. tárcsa lámpá­hoz rögzítési művelete. A fejet, ill. tárcsát befogó szerkezettel pontosan rögzítik, míg a lámpa burá­ja elmozgatható. Ilyen állásban a spirálokat meg­világítva, vagy saját fényükben, nagyító optikai készülék ernyőjén nézik. Az optikai készülék er­nyőjén a. spirál megkívánt helyzete berajzolható és a fej, ill. a tárcsa rögzítése akkor történik, amikor a spirál, ill. a spirálok a megfelelő helyen vannak. A készülék nagyítása tetszőleges. A fej, ill. tárcsa tengelyéhez képest, miután a lámpa fényponttávolsága adott, a spirál, ill. spirá­lok két szabadsági fokkal rendelkeznek. Ezért ed­dig az optikai rendszernek két egymással 9'0°-os szöget bezáró képét kellett adnia a spirálról és ez a lámpa optikai beállítását elvileg meghatározta. Gyakorlatilag megvizsgálva az optikai beállítás kérdését, főleg a legújabb típusú (aszimmetrikus) duolux lámpákhoz a jelenlegi rendszer nem ki­elégítő. Az aszimmetrikus duolux lámpák árnyé­kolt fonala olyan fénynyalábot ad, amely nem egyenes, vízszintes fényámyék határvonalat biz­tosít, hanem a középponttól kiindulólag jobbra­hajtásos közlekedés esetén jobbra, balrahajtásos közlekedésnél balra 15° alatt emelkedő fénykévét ad. Egyes fényszórógyárak olyan fényszórókat hoz­tak forgalomba, ahol a lámpának az optikai ten­gely körül történő 15°-os elcsavarásával az alkal­massá tehető mind a jobbra, mind a balrahajtásra. Ez megköveteli, hogy a spirál és az ernyőző szerv (az árnyékoló sapka) egymáshoz és az op­tikai tengelyhez képesti helyzete a sapka szárnyak síkjában nézve, ill. síkjaiban mindkét oldalon azo­nos legyen. Ez úgy érhető el, ha egyrészt a mel­lékfonal és a fővonal tengelye egybeesik a tár­csa, ill. a fej tengelyével, másrészt a sapka víz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom