149294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés feszített födémlemezek előállítására
Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.294. SZÁM 37. b. OSZTÁLY — DO—243. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés feszített födémlemezek előállítására Építéstudományi Intézet, Budapest Feltalálók: Dobossy András gépészmérnök, Buda pest, Egresi Mátyás mérnök, Budapest és Juhász Ferenc építészmérnök, Pécs A bejelentés napja: 1960. október 12. A lakóépületek emeletközi födémszerkezeteinek fejlesztése, a hazánkban folyó nagyarányú lakásépítkezésre való tekintettel, országos jelentőségű. A gerendás és a helyszínen készített födémek mellett igen elterjedt a paneles födém is, mind lágyacél-, mind pedig nagyszilárdságú acélbetétes kivitelben. Az ismert nagyszilárdságú acélbetétek felhasználásával készített feszített födémpanelek többrendbeli hátrányt tüntetnek fel, melyek közül az alábbiakat említjük meg: a) a lehorgonyzás és lemezvasalás jelentős menynyiségű többletvasat igényel, b) a panel anyaga csak igen jó minőségű kavicsbeton lehet, c) a kellő súly eléréséhez szükséges súlycsökkenést célzó ki üregelés munkatöbblettel jár. Könnyűbeton födémpanelek gyártásának hátránya viszont, hogy azok előfeszítéséhez szükséges, tetemes véglehorgonyzás a fővasbetéteknél elért vasanyag-megtakarítást jórészt felemészti. A találmány a fentemlített hátrányok kiküszöbölését célozza és lehetővé teszi, gyakorlatilag korlátlan, pl. szobanagyságú kétirányban feszített födémpanelek gyártását, melyeknél a nagyszilárdságú fővasbetéteik könnyű Ibetonlba ágyazottak. A találmány további előnye a fajlagos vasmegtakarítás. Feszített födémpanelek ismert gyártástechnológiái (Stasa, Weiler, SIM-KAR) a födémpanel szélességi méretét erősen korlátozzák (50—120 cm). E korlátozás a találmányunk szerinti" eljárásnál nem állj fenn. A Szovjetunióban készítenek ugyan a Mihajlevrendszer szerint 120 cm-nél szélesebb feszített panelt is, azonban a méretek a Mihajlov-rendszernél is korlátozottak i(kb. 3 m). A gyártott panelek méreteinek ugyanis határt szab a feszítést végző forgópad mérete. Ezenfelül a Mihajlov-rendszer igen nagy beruházást igénylő gépparkot kíván, melynek teljesítménye igen csekély. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás kivitelére szolgáló berendezés csupán sík területet, valamint egy karbantartó lakatosműhely felkészültségével gyártható zsaluzó keretet igényel. E kis berendezéssel a feszítés biztosan és egyenletesen hajtható, végre. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy végtelenített acélhuzalt a gyártó sablon két átellenes oldala mentén, ezen oldalakra merőleges egyenesekben fekvő, hüvellyel körülvett, elmozrdítható feszítő csap okra hurkok alakjában ráhúzunk, a középen széthúzott huzaloknak horgonyzó lemezek segítségével egymáshoz kapcsolása és a két szélső huzalnak a sablon falához erősítése után, a feszítőcsapok két sorára, egyidejűleg, egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú húzóerőt fejtünk ki, melynek hatására az egymással szembenfekvő feszítőcsappárok elmozdulásának eredője és így a huzalokban ébredő feszültség is azonos lesz, minek következtében a huzalhurkokban ébredő erők kiegyenlítődnek, majd a sablont, ismert módon, előnyösen könnyűbetonnal kiontjuk. Az eljárás kivitelére szolgáló berendezés ismérvei: keret alakú sablon, ennek átellenes hosszoldalain ezen oldalakra merőleges egyenesekben párosával szembenfekvő, hüvellyel körülvett, elmozdítható horgonyzó csapok két párhuzamos sora, a
