149287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüstfólia előállítására

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #^% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.287. SZÁM 40. a. OSZTÁLY — BA—1496. ALAPSZÁM Eljárás ezüstfólia előállítására Feltalálók: Batári Sándor kutatővegyész (37%), Bárdos Zoltán vegyésztechnikus (13%)) Drimál István műszaki tiszt (15%), Gaál Endre kutató vegyész (10%), Pető Tamás kutatóvegyész (10%), Tőkés Frigyes osztályvezető (15%), mindannyian Budapest A bejelentés napja: 1960. december 30. A találmány eljárásra vonatkozik, ezüstfóliá előállítására. Ezüstfóliákat eddig nyújtással állí­tottak elő. A nyújtás hosszadalmas, munkaigényes és drága eljárás. A találmány a hátrány kiküszöbölését célozza és azt ezüsttükörnek redukciós úton sima aljzatra, célszerűen üvegtáblára való felvitelével érjük el. A 114 915 számú szabadalom eljárásra vonat­kozik üvegnek vagy más átlátszó vagy áttetsző anyagnak ezüstözésére, melynek jellemzője az, hogy az ezüst felületén előre meghatározott lineá­ris vastagságú, csupán kolloidális ezüstből álló hártyát létesítünk, mely védőiemnek villamos úton való felrakását megkönnyíti. A találmány célszerű kiviteli alakjánál a kolloidális ezüstből álló hártyát villamos úton védő ólombevonattal látják el. v I | A hivatkozott szabadalom szerinti eljárásnál az ezüsthártya felrakás redukálószert tartalmazó 'ezüstöző oldattal történik. A hivatkozott leírás kiemeli, hogy a hártya tökéletlen és részben kris­tályos lyukacsos szerkezete folytán védőrétegével együtt az üvegfelületről sávokban leválni igyek­szik. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy sima aljzatra, célszerűen üvegtáblára ismert mó­don, redukciós úton ezüsttükröt viszünk fel és ezt mosás és szárítás után, a kívánt vastagság­ban lágyított nitrolakk oldattal vonjuk he, majd a lakk megszáradása után a filmet egyik széle mentén való bevágása után lehúzzuk. Kísérleteink igazolták, hogy a találmány sze-. rinti eljárásnál a redukciós; úton, ismert módon felvitt ezüsthártya egyenletesen vékony, folyto­nos, lyuk- és foltmentes és az üveghez való ta­padása akkora, hogy csak dörzsöléssel távolítható el róla. Meglepő módon azt találtuk, hogy ha le­mosott és leszárított ezüsthártyára a kívánt vas^­tagságban lágyító nitrolakk oldatot viszünk fel, akkor a lakk megszáradása után az ezüsthártya, a felrakott lakkiréteggel együtt, a hártya egyik élének éles szerszámmal való fellazítása után, egy darabban lehúzható az aljzatról, mert az ezüst­hártya jobban tapad a nitrolakkhoz, mint az üveg­hez. A találmány szerinti eljárás további kiképzésé­nél a lehúzott film ezüsttükrét oly hidegen ke­ményedő vagy száradó lakkalkotta védőréteggel vonjuk be, melynek oldó- vagy hígítószere a nitrolakk oldatot nem támadja meg. A találmány szerinti fólia gyakorlati alkalma­aási lehetősége sokrétű. Kitűnően alkalmazható csomagolóanyagként, azután tetszőleges felületek, pl. fafelületek borítására, továbbá dekoratív célokra. Ha ugyanis a védő lakkréteget transzparens festékkel vonjuk be, tetszőleges színű csillogó' fémhatást érünk el. Más célokra való használha­tóvá tételére a fóliára meleg úton egy-, vagy két­oldalt PVC-fóliát nyomunk, célszerűen papír köz­behelyezésével. A találmány szerinti eljárás a fent hivatkozott eljárással szemben meglepő . hatással jár. Míg ugyanis az ezüsttükrök készítésénél az ezüst­hártya az üvegről csíkokban leválni igyekezett, holott az volt a feladat, hogy maradandóan az üveg felületéhez tapadjon, addig a mi eljárásunk lehetővé teszi fóliának sértetlenül, egy darabban az üveg felületéről való lehúzását. Ezüstnek ezüstsókból, pl. ezüstnitrátból reduk­ciós úton való lerakása ezüsttükrök készítése cél­jából már ismeretessé vált a hivatkozott leírás­ból, de a találmány szerinti eljárás ezüstnek redukciós úton fémsókból való leválasztását és az ezüstfóliának sima aljzatra, pl. üveglapra való felrakását és az aljzatról csak dörzsöléssel eltávo­lítható kolloidális ezsüstrétegnek lágyító nitrolakk­oldattal való bevonását javasolja, ami a fóliát egy darabban lehúzhatóvá teszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom