149285. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szappan folyamatos önműködő gyártására

Mégjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.285. SZÁM 23. e. —OSZTÁLY — AE—108. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Berendezés szappan folyamatos önműködő gyártására Albertfalvai Vegyigyár, Budapest Feltalálók: Baktay György vegyészmérnök, és Vépy Ernő vegyészmérnök, mindketten Budapest A bejelentés napja: 1960. jűnius 15. Folyamatos önműködő szappangyártó eljárások és berendezések már ismeretesek. A találmány célja ezek többrendbeli tökéletesítése. A szappan­gyártás fő alapanyagait képző zsiradék és lúg ele­gyéből tudvalevőleg emulziót kell készíteni, mi­előtt az alapanyagokat a szappanfőző reaktorba vezetik. Az elszappanosító reakció sebessége és ezzel az eljárás termelékenysége nagymértékben függ az emulzió finomságától. Azt találtuk, hogy az eddiginél lényegesen finomabb emulzióhoz ju­tunk, ha a kiindulási elegyet az eddigi kavaró­eljárastól eltérően mechanikai rezgésbe hozzuk. E célra különösen alkalmas a hidrodinamikai paradoxon elve szerint működő rezgőmembrán. A találmány szerint evégből a zsiradék, lúg­oldat és adalékok elegyét olyan reaktorba veze­tik, amelynek bevezető nyílása elszűkül és a szűk végű cső fölött membrán van, határoló felületek között szabadon rezgő módon elrendezve az emul­zió finomítására, és egy vagy több ilyen finomító­szerelék a reaktor beadagoló nyílásához, ill. nyí­lásaihoz csatlakozik. ', A gyártás további tökéletesítésére a reaktorba ' adagolt emulziót ott olyan labirintuspályán vezet­jük, amely a szokásos visszavezető megcsapolás előtt és után egyaránt megközelítően állandó (a megcsapolás előtt bővebb, utána szűkebb) kereszt­metszetű, és amely a reaktor falát ismételten érinti. Ezáltal az anyag hőfelvétele és esetleges hőleadása az anyagban az eddiginél egyenleteseb­ben oszlik meg ás az előírt kezelési hőmérsék­letek könnyebben tarthatók be. Ezenkívül a ja-I vasolt megoldás módot nyújt arra, hogy a reaktor : különböző magassági övezeteiben a szükséghez i képest akár hevítéssel, akár hűtéssel különböző hőmérsékleteket hozzunk létre. Az ismert eljárá­soknál a hűtést a reaktor után, különálló térben végezték. A reaktorbeli folyamatok helyes kivitele, ill. a kapott szappan minősége szempontjából fontos, hogy az emulzió útjában holtterek ne képződ­jenek. Eddig ezt csak az anyag kényszeráramol­tatásával, hajtócsigák, propellerek, szivattyúk stb. révén tudták elérni. A találmány szerinti labirin­tus-vezetés a holttérmentes áramlást ilyen áramol­tató berendezések nélkül teszi lehetővé. A lábirintuspályát egymás fölött párhuzamosan elrendezett, egymástól közterekkel elválasztott, közös tengelyű gyűrűtárcsákkal hozhatjuk létre. A találmány szerint a reaktor magasságában el­osztott különböző hőmérsékletek fenntartására a reaktor falát kívülről egymás fölött elhelyezett több hőszabályozó köpeny veszi körül, melyek száma általában 2—4. A zsiradék és lúg egyszer megállapított helyes arányát állandóan fenn kell tartani. Evégből a késztermék megvizsgált összetétele (az összetevők százalékos mennyisége, általában a szabad alkáli­tartalom vagy az el nem szappanosodott zsiradék mennyisége) vagy az összetételre utaló fizikai paraméterek, pl. a viszkozitás, alapján a zsiradék vagy a lúg bevezetett mennyiségét személyi be­avatkozással időnként módosítani szokták. A fel­találók egyikének egyidejűleg benyújtott másik szabadalmi bejelentése e célra önműködő szabá­lyozó berendezést ismertet. Akár kézi, akár ön­működő szabályozásról van szó, az összetevőket adagoló egy-egy szivattyú eddig nam volt a szük­séges finomsággal beállítható. Azt találtuk, hogy az anyagszabályozás nagyobb pontosságát érhetjük el, ha az adagolószerv valamelyik összetevő ada­golásához nem egy, hanem két szivattyúból áll,

Next

/
Oldalképek
Tartalom