149282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heparin kinyerésére nyers vizes szervkivonatokból

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉP K öZTÁRSASÁG 1l T TI LLM T TT I "R . ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.282. SZÁM 30. h. 1-OSZTALY Rí—21?. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALAL:-Í\:J t' Eljárás heparin kinyerésére nyers vizes szervid von átokból ^ 1 • í1 \» "•"' I ll it ' ) -i "* i i n ii J , 11 r> i-> h-1 i. iieiio rr -I l ' 1 '-v l ' ' v ' ' n OOi '' JLLV I u "in 1 1 d. i^ i ditva, m^ ' I-1C J-'/ ic ^ °íi)'i ii ' Jr , oldatban k - í'^o, n^4 merrvi o" i fehcne ^ rí i .daul lipj'd e^ t ?o\ ' maid. tva­n\ok Jcin í icbeui A Li„ ro s7enn\t'i k ív anvi­stge az old UbuJi iibb 7az, set e'ti >zcre^ íe i> lehet ÍI hepaxm mennyiségének Minden piepaiatív, vagy ipán eloillitasi moa szer első termeké tehát egy enyhen alkalikus nyers vizes kivonat, és az ipari .gyártásnak a leg­nehezebb problémája a heparinnak a kinyerése ebből a nagy térfogatú, és sok szerves kísérő­anyagot .tartalmazó nyers kivonatból, természe­tesen minél kevesebb veszteséggel és minél ke­vesebb szennyeződés kíséretében. Ennek a feladatnak egy új, az eddig ismere­teseknél lényegesen előnyösebb megoldását mu­tatja be a találmány. Az eddig ismeretes módszerek a heparin ki­nyerésére a vizes szervkivonatból a következő elvek szerint jártak el: A vízben jól oldódó heparin alkoholban, vagy ti ' acx-P-2 1 1 \ 'I ­­I ' 0'>_^ " \ )' 11 \ ">} 1 ' , ' i wL I 1 I P 1 T I "1 ri| ',1 1 j. ,. J-i k •> ' -\ ' 1 ' ) 'íj iv ^ ' ' i^ v TI ' 4d. »L 'íi dn'v. n oix l ti' ' ' ^ ' Ll-i^ iv.'1 ' H •- v. ' -a OO'i v j. o - "r i 'L u i _, < ' vm A 17 -lit. iiMi< lflj lop ni it nivt ID', fclino1 i ton hr v ii Ia-3ii\t 1 k' -.íOjak (idézett U S példa) A E O'Keeffe es m t a meis hepaiinoldai­bol a hatoanvagot alkilammokkdl reag Ü1 it^a oldó­szeres atiázavsal nven ki (U S P 2 552 107) A szabadalmi leír as 4 ooldaia szenrut a tudóból az ismert autolizis es ezt koveto alkalikus extrakció útján nyert nyers kivonatot térfogatának egy­negyed részét kitevő 2,5% n.dodecilaminit "tartal­mazó amilalkohollal extrahálja, és az így kapott oldószeres kivonatból a hatóanyagot ismételt lúgos vizes' mosással nyeri ki. Mindkét ismertetett eljárás túlságosan költsé­ges és körülményes ahhoz, hogy ipari alkalma­zásban kiszorítsa az időben korábbi, lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, Charles és Scott által al­kalmazott módszert (J. Biol. Chem 102. 425, 1933.), ami csak abból áll, hogy a heparintartalmú nyers kivonatot kénsawal 2,0—2,5 pH-értékre meg­savanyítjuk. Az ekkor leváló fehérje csapadék a

Next

/
Oldalképek
Tartalom