149267. lajstromszámú szabadalom • Gázszelep különösen nagynyomású levegő vezérlésére

Megjelent: 1962. április 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.267. SZÁM 47. g\ 1—19. OSZTÁLY -• TA-603. ALAPSZÁM Gázszelep különösen nagynyomású levegő vezérlésére Feltalálók: Sükös Ede oki. mérnök, Takács László oki. mérnök, mindketten Budapest A bejelentés napja: 1961. január 10. A találmány kézi és/vagy elektromágneses működtetésű gázszelep, különösen 6 at-nál nagyobb nyomású levegő vezérlésére. A gázszelepek általában nyomás alatti gázoknak — így például nagyfeszültségű és erősáramú szakaszkapcsolók, automaták és készülékek nyomólég hajtásának vagy oltógázának stb. — vezérlésére szolgálnak. A gázszelepek a gáznyomás rákapcsolását és lekapcsolását végzik. Működtetésük általában kézi vagy elektromágneses, vagy pedig mindkét működtetésre alkalmasan vannak kiképezve. Az ismert gumizárású légszelepek felépítésük és konstrukciójuk következtében 6 at-nál nagyobb nyomásra általában nem alkalmasak, mert a gumi — amely a zárást biztosítja — az áramló nagynyomású levegő következtében leválik és a szelep használhatatlanná válik. Ettől eltekintve, amennyiben konstrukciója megfelelő volna, a szükséges működtető teljesítmény igen nagy, kb. 300 watt. Az ismert gázszelepeknél a furatot nagyrészben a működtető szelepzár vagy a szeleptányér vezetéke foglalja el és ezért nagy átmérőjű furatot kell alkalmazni, ami a működtetéshez nagy energiaszükséglettel jár. A találmány szerinti gázszelep fenti hátrányokat kiküszöböli azáltal, hogy a szeleptányér egykarú emelőként van kiképezve és a szeleptányért vezérlő szervek a szelep áramlási nyílásán kívül helyezkednek el. Ezáltal sokkal kisebb átmérőjű áteresztő furatot alkalmazhatunk azonos működő keresztmetszet mellett. Ennek következtében a szelepet zárva tartó nyomás is lényegesen kisebb. Hogy a szeleptányér ne billeghessen, két rögzített támasztékon nyugszik és egy mozgó működtető megtámasztása -van, vagy pedig egy rögzített támasztékon nyugvó szeleptányérral dolgozhatunk és a mozgató szerv van villásan kiképezve és két ponton támadva a szeleptányért, annak oldalirányú elbillenését megakadályozza. A rögzített és mozgó támasztékok elhelyezésére a szeleptányéron nyílások és mélyedések lehetnek kiképezve. Maga a fém-szelepüléssel együttműködő zárófelület célszerűen rugalmas anyagból, például gumiból vagy műanyagból készülhet áramlástól védett kivitelben oly módon, hogy a szeleptányér ráperemezett széle szolgál a rugalmas zárófelület előfeszítésére és gázáramlás elleni védelmére. Célszerűen a szeleptányért egy rugó szorítja záróállásban a szelepülésre és ezzel a rugóhatással, valamint a gáz nyomásával ellentétesen ható erőhatással nyitjuk a szelepet. A mozgatószervet is gurni- vagy műanyagtömítésein át vezethetjük ki a szelepházból és jobb tömítés biztosítására a szelepháznak és a szelep szárának összecsiszolt felületei biztosítják, hogy a gáz a gumitömés mellett a szelepházból működtetéskor ki ne áramolhasson. Célszerűen oly módon képezhetjük ki a gázszelepet, hogy a szeleprész és működtető elektromágnese egy zárt egységet képezzen és ennek a zárt egységnek burkolataként lágyvas anyagot alkalmazhatunk, amely egyben a működtető mágnes mágneses erővonal körének részét képezi. Egyes esetekben ez a külső mágneskör közönséges laposvasból is előnyösen képezhető ki, ami által a konstrukció még olcsóbbá tehető. Amennyiben az amúgyis kis teljesítményszükséglettel működő gázszelepnél további működtető-teljesítménycsökkentést kívánunk elérni, előnyösen alkalmazhatunk olyan orros mágnest, amelynek forgáspontja el van tolva és ezáltal ugyancsak egykarú emelőként működik. Ebben az esetben a teljesítmény csökkenése az alkalmazott két egykarú emelő áttételi viszonyainak szorzatával arányosan fog csökkenni. Nincs akadálya annak, hogy a gázszelepnél kézi vagy elektromágneses működtetésű reteszelő