149239. lajstromszámú szabadalom • Spektrofotométer

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 "•*&• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.239 SZÁM 42. h. 17—22. OSZTÁLY — MA—984. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Spektrofotométer Magyar Optikai Művek, Budapest Feltalálók: Balogh András oki. műszermérnök és Szövik József oki. vili. mérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. szeptember 16. Spektrofotométerekkel nemcsak a vizsgált anyag spektrális áteresztését, hanem a különböző hul­lámhosszú fény hatására az anyagban jelentkező fluoreszcenciát, valamint az anyag zavarosságát is mérhetjük. Az eddig ismert spektrofotométereknél az utób­bi két mérést csak külön feltételek alkalmazásá­val lehetett megoldani. Az áteresztés mérésénél ugyanis a spektrofotométer rnonokromátorából ki­lépő közel monokromatikus fénynyaláb áthalad­va a küvettában levő vizsgálandó anyagon, köz­vetlenül az érzékelőre kerül. Az érzékelő a vizs­gált anyag áteresztésével arányos fotóáramot szol­gáltat. , Fluoreszcencia mérésiénél a feladat az, hogy kü­lönböző hullámhosszúságú fény hatására az anyag által kibocsátott hosszabb hullámhosszú fény in­tenzitását mérjük. Zavarosság mérésnél a cél pe­dig az, hogy a vizsgált anyagban lebegő szilárd ré­szecskéken szétszóródott fény intenzitását mérjük. Mindkét esetben gondoskodni kell arról, hogy a monokromátor réséből kilépő fény ne juthasson közvetlenül az érzékelőre, hanem csak az anyag által sugárzott, vagy a lebegő részecskék által szétszórt fény kerülhessen arra. Ezt a feladatot az eddig ismert spektrofotomé­tereknél úgy oldották meg. hogy az áteresztés mérésnél használt küvettaházat, valamint az ér­zékelőt felcserélték egy másik, az előbb felsorolt feltételeket kielégítő küvettaházzal, és erre he­lyezték át az érzékelő egységet. Ez a kétféle mérés közötti átállási időt hosszúvá teszi, mivel a küvettaházak cseréje és az érzékelő áthelyezése szerelési munkát igényel Az ilyen megoldásoknak további hátránya az, nogy hely­szükségletük nagy, a műszert nem lehet zárt egy­ségként kialakítani, a rendszeresen áthelyezett ér­zékelő egység kábelei a mozgatás folytán meg­rongálódhatnak, ami a mérés pontosságát károsan befolyásolja. A találmány olyan spektrofotométer, mellyel az áteresztés, valamint a fluoreszcencia és zava­rosság mérés a küvettaház és az érzékelő egység cseréje nélkül, a sugármenetbe iktatott, változtat­ható helyzetű tükörrendszer segítségével egyaránt elvégezhető. A találmány szerinti spektrofotométer egy kivi­teli példája sugármenetének sematikus vázlatát az 1. és 2. ábra mutatja, az 1. ábra az áteresztés mérés esetében, a, 2. ábra pedig fluoreszcencia, il­letőleg zavarosság mérésnél. Az 1. ábrán a monokromátor 1 kilépő réséből kilépő közel monokromatikus sugárnyaláb a 2 kü­vettára kerül és az abban levő vizsgálandó anya­gon áthaladva közvetlenül a 3 érzékelőre jut. A 2 küvetta alatt helyezkedik el a 4 tükör. A küvetta mellett van az 5 foglalatban elhelyezett 6 és 7 tükör, valamint a 8 leképező lencse. Az 5 foglalat elmozdíthatóan van kialakítva, így az a sugármenetbe beiktatható. Az 1. ábra ezt alsó, ki­iktatott helyzetében mutatja, áteresztés mérés esetében. A 2. ábra a sugármenetet fluoreszcencia, ül. za­varosság mérés esetében mutatja. Ekkor az 5 fog­lalat felső helyzetében van. A sugármenet így a következő: A monokromátor 1 kilépő réséből a fénysugár a 2 küvettában levő anyagra kerül. A-mennyiben a vizsgált anyag fluoreszkál, úgy ezt a hullámhosszúságú fényt elnyeli és más hullám­hosszú fényt sugároz. Ez a fény a küvetta alján kilépve a 4 és a 6 tükörre kerül- rnajd a 8 lekép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom