149219. lajstromszámú szabadalom • Többállású lebegődugattyús állítóberendezés

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG • &"^­SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.219. SZÄ1V! 47. g1 . 26—29. OSZTÁLY —- GA—580. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Többállású lebegődugattyús állítóberendez és Ganz-Mávag Mozdony-, Vagon- és Gépgyár, Buda pest Feltalálók: Marton Vilmos oki. gépészmérnök és Gazsi István műszaki tisztviselő, Budapesten Ä bejelentés napja: 1960. január 27. Gyakran felmerül annak a szüksége, hogy erő­vagy munkagépeken valamely működtetett szerv számára, rendszerint gáz- vagy folyadéknyomással dolgozó dugattyús berendezés segítségével, a gép működésének megfelelően több, egymástól függet­len helyzetet, ill. fokozatot kell beállítani. Az ily­szerű feladatok megoldására szolgáló ismert be­rendezések két főcsoportba' sorolhatók aszerint, hogy a kívánt helyzetek beállítását több, vagy csupán egyetlen közös munkahenger létesíti, mi­mellett még a több munkahengeres első főcsoport­ban is két alcsoportot lehet megkülönböztetni an­nak megfelelően, hogy minden egyes beállítandó helyzet számára egy-egy külön munkahenger van-e rendelve, vagy pedig a beállítás legfeljebb bizonyos helyzetek számára közös munkahenge­rekkel történik oly módon, hogy az utóbbi eset­ben a munkahengerek dugattyúi ún. összegező emeltyűk segítségével variációs elv alapján hat­nak a működtetendő szervre. Az ezen főcsoportba tartozó megoldások szembetűnő hátránya a több­hengeres kivitel miatt a nagy önsúly és helyszük­séglet, melyek az összegező emeltyűs változatok­ban sem mérséklődnek lényegesen, emellett pedig érthetően még külön szerkezeti és vezérlési komp­likációkat is okoznak. A második föcsoportbeli egyhengeres ismert megoldásoknál a működtetendő szerv a henger munkaközegének nyomásváltozitatásával hozható különböző dugattyúlöketekhez tartozó különböző állásokba, ami azonban egyrészt szimtén jelentős szerkezeti komplikációt okoz, másreszt a működés megbízhatóságát, ill. pontosságát csökkenti, nem utolsósoirlban azáltal, hogy a működtetendő szervtől a beállító dugattyú felé visszaható erők a dugaty­tyú helyzetét befolyásolják. A találmány tárgya az utóbbi csoportba sorol­ható egyhengeres lebegődugattyús megoldás, mely­nél minden egyes fokozat beállítását a hengert munkaközeggel tápláló külön vezérlőtolattyú ve­zérli, a fokozatok létesítése azonban egyáltalán nem e. folyékony vagy gáznemű munkaközeg nyomásváltoztatásával, hanem még változó közeg­nyomás esetén is, igen előnyösen, ettől teljesen függetlenül történőik. A találmány szerinti berende­zés működése a nyoímáisváltoxtatásíbóil adódó eddigi beállítási lehetőség felhasználásaival szemben «zun. térfogatállaindőság elvén alaoul, ami úgy értendő, hogy a szerkezeti kiképzés folytán a munkaközeg a munkahengert bármelyik vezérlőtolattyú mű­ködtetése esetén az illető tolattyúra jellemző, pon­tosan meghatározott állandó térfogatra tölti fel, tekintet nélkül arra, hogy mekkora a munkaközeg nyomása, ül., hogy ettől függően mennyi munka­közeg jut be a munkahengerbe, úgyhogy a hen­ger dugattyúja a választott tolattyú ismételt mű­ködtetése esetén mindig a tolattyúra jellemző hengertérfogattal arányos löket elvégzése után jön nyugalomba. A találmány szerint ezt a működés­módot egy visszavezető emeltyűkar teszi lehető­vé, mely közvetlenül vagy csuklós rúdszerkezet közvetítésével a berendezés állórészén választott forgástengely körül az állítószervet is mozgató du­gattyúrúdról van lengetve s egyrészt a tolattyú­rúd szártoldatával szemben oly módon van elren­dezve, hogy a dugattyú kezdő állásához tartozó nyugalmi állásában közötte és a célszerűen du­gattyús tolattyúra ható középnycwnás által a to­lattyú nyitása mellett előzetesen, szélső állásba ho­zott szárioMat között tolattyúnlként különböző nagy­ságú szabad köz adódjék, másrészt lengésének át­tételi viszonya úgy van megállapítva, hogy a visz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom