149206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos kisütőcsövekbe higany adagolására

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.206. SZÁM 21. f. 82—87. OSZTÁLY — EE-786. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés elektromos kisütőcs övekbe higany adagolására Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Budapest Feltalálók: Bánki László mérnök, Schlachta György mérnök és Tolnai Ágoston technikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. július 21. A jelenleg, használatos szivattyú automatákon a higany adagolás nem tökéletes és a jelenleg hasz­nálatban levő adagoló szerkezetek sok hátránnyal bírnak. Higanyadagolásra általaiban két módszer hasz­nálatos: vagy minden, egyes leszívó fejhez külön­külön adagoló szerkezet van adagoló higanytar­tállyal együtt, vagy pedig az egész szivattyúberen­dezésen egyetlen adagoló szerkezet van egyetlen adagoló higanytiartállyal. Azon adagolási módszer, ahol szivattyúiéi én­ként külön-külön adagolószerkezet van, a követ­kező hátrányokkal bír: a) Higanyadagoló naponként ki kell banrtami, tisztítása, feltöltése sok munkával jár. b) Adagolók feltöltésénél elkerülhetetlen a hi­gany elcsep pentose. c) A higany adag mennyiségét külön-külön ada­golónként nehéz egyenletessé tenni. Az adagolás bizonytalanságát túladagolással kompenzálják, ami azzal a hátránnyal jár, hogy a nagy higanyadag a kisütőcső szállításánál ledörzsöli a bevonatot. d) Ezenkívül a higanyadagolók megmunkálása igen nagy pontosságot igényel, ebből kifolyólag kopás esetén az adagolás pontatlanná válik. Azon adagolási módszernél, ahol egyetlen ada­goló szerkezet van, az adagolás függőleges irány­ban alulról felfelé történik, ami előnytelen és használata éppen ezért nem is terjedt el. E mód­szer szerint ugyanis a higanycsepp bevitele a szi­vattyú egyik állásába egy alulról a vákuumzáron (gumizáron) keresztül felfelé mozgó injekciós cső segítségével történik, ezért: e) Az injekciós cső bevezetése a fejben levő furaton át körülményes és kiviteli nehézségekkel jár. Eddig ezt csak úgy tudták megoldani, hogy vastagabb, kb. 6 mm 0-jű szívócsövet használtak, ennek lezárásához pedig egy lapító berendezést alkalmaztak, f) A többszörösen átadagolt higanycsepp meny­nyisége erősen változhat, könnyen szétszóródhat. g) Az adagoló szerkezet egy külön állást foglal el a szivattyún a csőbehelyezés és az első szivaty­tyúzás között, h) Az adagoló szerkezet miatt nem lehet a le nem szúrt (le nem zárt) csövet még egyszer áten­gedni a körön, minthogy az útban van. Erre pe­dig higanyhiányos lámpa esetén szükség volna. i) Az adagolócső fennakadása esetén komoly üzemzavar állhat elő. Találmányunk az utótob isimertetett adagolási módszer továbbfejlesztett módosítása. Az adagolást egyetlen adagolóval egy higany­adagolótartályból függőleges irányban felülről le­felé végezzük, az 1. ábrán feltüntetett, módon, Az ábra a találmányunk szerinti megoldás példakénti kivitelét tünteti fel. A találmányt a továbbiakban ezen ábra kapcsán magyarázzuk. A 13/a higanycsepp a 16 etetőszerkezet, ún, Jan­csi középső furatába ejtve a 11 ház kúpos furatá­ban helyezkedik el mindaddig, míg a kívánt he­lyen a 23 tekercsbe áramot juttatva az a 16 etető szerkezet felrántja és a higanycsepp útja szabad­dá válva, az begurul a szívócsövön át a fénycsőbe. Hogy a tekercs vonzása a 16 etető szerkezetre ér­vényesüljön, a lágy acélból kimunkált házba an­timágneses acélból készült 12 hüvelyt sajtolunk. A 13 higanyadagoló egy kúpos csapszerű szerke­zed:, aminek forgóján kis félgömb alakú üreg van (süllyesztek), ami alapállásban vasedényben tárolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom