149185. lajstromszámú szabadalom • Kettős üzemmódra alkalmas röntgenberendezés

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.185. SZÁM 21. g. 17—21. OSZTÁLY — CE—316. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Kettős üzemmódra alkalmas röntgenberendezés MEDICOR RÖNTGENMÜVEK, Budapest Feltaláló: Csepinszky László oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. január 16. A találmány tárgya kettős üzemmódra alkalmas röntgenberendez és. Röntgenfelvételeknél a röntgenfilm feketedését a film által elnyelt sugárdózis határozza meg. A sugárdózis az időegységre eső sugárdózisnak (dózisteljesítménynek) és az expozíciós időnek a szorzatából adódik. Röntgencsővel keltett röntgensugárnál a dózisteljesítmény nagyságát a röntgencső sarkain uralkodó egyenfeszültség és a csövön áthaladó áram értéke határozza meg. Előbbi ugyanis a röntgensugár keménységét, áthatolóképességét, míg az utóbbi a sugár mennyiségét, intenzitását szabja meg. Jó felvételek tehát csak akkor készíthetők, ha az expozíció ideje alatt valóban az a feszültség és áramérték fog megjelenni, amelyet már az expozíciót megelőzőleg megválasztottunk. Ha az utóbbiról a gép automatikusan gondoskodik, akkor önműködő berendezésről beszélünk. Ezek az ismert gépek a felvételi tényezők kV (kilovolt), mA (milliarnper), sec (secundum), beállítása után önműködően gondoskodnak arról, hogy a berendezésben a felvétel alatt fellépő feszültségeséseket, a tápláló hálózat feszültségeséseit, a gépben keletkező melegedéseket kikompenzálják és ezáltal a felvétel mindenkor a megválasztott kV és mAs (milliampersecundum) lépjen fel. A gépben keletkező melegedéseket a különböző vezérlési áramkörökben folyó áramok hőhatása okozza; pl. az áramköri ellenállások melegedése. Ez a jelenség a beállítási értékek eltolódásához vezet. Ezeknek a hatását igyekeznek kikompenzálm. A találmány szerinti berendezés rendeltetése a fenti célkitűzések megvalósítása, az eddigi megoldásoknál előnyösébb módon. Célja továbbá az ilyenfajta megoldások többirányú tökéletesítése is. A találmány szerinti röntgenberendezés kettős üzemre alkalmas. Az egyik üzemmódja a szabadüzem, míg a másik az ún. rutinüzem. Mint ismeretes, a röntgentechnikában szabadüzemről akkor beszélünk, ha a felvételt készítő személy az összes felvételi adatokat egymástól függetlenül szabadon választhatja meg. Ilyenkor saját belátása szerint tetszőleges kV (csőfeszültség), mA (csőáram), sec (felvételiidő) kombinációkat választhat egészen a cső maximális terheléséig. A rutinüzem technikája viszont abból indul ki, hogy az egyes röntgenklinikai osztályokon az azoros felvételi adatokkal készült röntgenfelvételek igen gyakoriak. Pl. egy tüdő-osztályon vagy ott, ahol gyakoriak a gyomorfelvételek az egyes felvételek adatai azonosak lehetnek. Ilyenkor nincs tehát szükség arra, hogy a felvételt kéiSzítő minden felvételnél mérlegelje a szabadüzemnél említett felvételi kombinációs lehetőségeket. A gépet a helyi adottságoknak megfelelően (pl. filmfajta stb.) egymáshoz tartozó rögzített kV, rnA és sec értékre lehet beállítani és a gép a kívánt felvételfajta (pl. tüdő, gyomor stb.) megválasztása után ezeket az előre rögzített — egyes felvételfajtához tartozó — értékeket önműködően beállítja. A berendezésit rajzok alapján, példakénti vázlatos kapcsolások segítségével ismertetjük részletes ebben. Az 1. ábra alapján követhető a szabadüzemeltetés. A 2. ábra a rutinüzieim magyarázatául szolgál, a 3. ábra pedig a kV—primer—volt szabályozási karakterisztikát szemlélteti.