149173. lajstromszámú szabadalom • Jelfogós tranzisztor védőáramkör

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG &*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.173. SZÁM 21. a\ 21—35. OSZTÁLY — TA—590. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Jelfogós tranzisztor védőáramkör Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Eötvös Ferenc, intézetünk tudományos munkatársa, budapesti lakos A bejelentés napja: 1960. november 21. Elektronikus berendezésekben egyre nagyobb tért hódít a tranzisztorok alkalmazása. Számolóvagy automatikus figyelő-, jel-keltő, illetve jeladó berendezéseknél az alkalmazott tranzisztorok több tíz darab nagyságrendben fordulnak elő. Ezeknek a berendezéseknek az egyenáramú tápfeszültségét rendszerint több teljesítmény-tranzisztort magába foglaló stabilizált tápegység szolgáltatja. v Kombinált, több tíz tranzisztorból felépített elektronikus egység bemérésénél, szervizelésénél elkerülhetetlen, illetve igen gyakori a rövidzárlat vagy egyéb hibákból eredő túláram felvétel. A rövidzárlat, a túláram a megfelelő védelem nélküli tranzisztoros tápegységekben a teljesítmény-tranzisztorok tönkremenéeét okozza, adott körülmények között rejtett hiba áll elő, mert a kimenő feszültség a rövidzár megszüntetése után továbbra is megmarad, de az elektromos jellemzői erősen megváltoznak. (Stabilitás, zúgófeszültség, terhelhetőség, bázis-emitter áramkör záródás.) Hatványozottan rosszabb a helyzet, ha egy stabilizált tápegység közös referencia feszültség vezérlése mellett több kimenő feszültséget szolgáltat (több teljesítmény-tranzisztor alkalmazásával), amely megoldás igen gyakori korszerű elektronikus egységeknél. Fenti probléma megoldására különböző külföldi irodalomból ismert, költséges több tranzisztorból, teljesítmény-diódákból felépített mellékáramforrásokat igénylő elektronikus segédáramköröket alkalmaznak. A találmány lényege egy olyan jelfogóval, (jelfogókkal) felépített áramkör, amely lehetővé teszi a rövidzár vagy túláram fellépésekor a fogyasztó automatikus leválasztását a tápegységről, valamint az előállott hiba jelzését, de nem teszi lehetővé a fogyasztó visszakapcsolását, mindaddig, míg a túláram vagy rövidzár fennáll. A találmány a jelfogón kívül nem igényel semmiféle elektronikus segédáramkört, illetve áramköri elemet, ellentétben a külföldi irodalmakban ismertetett védőáramkörös megoldásokkal, hol gyakori az egy darab teljesítmény-tranzisztor védelmére a 6—8 tranzisztorból, illetve diódából álló segédáramkörök alkalmazása. A rajz az áramkör kapcsolási rajzát mutatja. A teljesítmény-tranzisztor (1) kollektor körébe iktatott jelfogó mágnestekercsen átfolyó áramot úgy szabályozzuk be az (RÍ) váloztatható ellenállással, hogy a tranzisztoron átfolyó névleges áram (üzemszerű) kétszeresére húzzon meg. (Finomabb beállítás szükségszerűen szintén lehetséges.) Üzemszerű állapotban a jelfogó elengedett helyzetben van, ha a jelfogó mágnestekercsén átfolyó áram túlterhelés vagy rövidzár miatt megnő, a jelfogó meghúz, az I—b—c morse érintkező szakít, illetve leválasztja az (RÍ) párhuzamosan kapcsolt ellenállást, a II morse érintkező b—c-ről a—b-re vált át. Ezzel megszakítja a kimenő áramkört (megszüntetve a túlterhelést vagy rövidzárt), illetve az I—a—b érintkezőkön saját tartást biztosít a jelfogónak az (R2)-őn keresztül. (Az [R2] ellenállás helyett jelzőlámpát vagy jelzőcsengőt alkalmazhatunk.) A túláram vagy rövidzár megszüntetése után a (K) nyomógombot megnyomva és elengedve az áramkör újra üzemszerűen záródik. Ha túláram vagy rövidzár még fennáll, a nyomógomb megnyomása, illetve elengedésekor az áramkör nem záródik tartósan, azaz a védő autó-