149170. lajstromszámú szabadalom • Mikrohullámú irány-csatoló
Megjelent: 1962. március 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •íir \j-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.170. SZÄM 21. a4. 48—60 OSZTÁLY — TA—542. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Mikrohullámú iránycsatoló Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Reiter György és Szénási Sándor, intézetünk tudományos munkatársai, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. április 7. E találmány tárgya egy olyan mikrohullámú iránycsatoló, melynek egyik vonala derékszögű négyszög-keresztmetszetű csőtápvonal, a másik pedig koaxiális tápvonal. A két tápvonal között két egyforma, a derékszögű négyszög-keresztmetszetű és a koaxiális tápvonalak tengelyére merőlegesen álló koaxiális tápvonalszakasz segítségével létesítünk csatolást. A találmány alkalmazása olyan esetekben előnyös, amikor a derékszögű négyszög-keresztmetszetű cső tápvonalból kicsatolt mérőjelet közvetlenül a koaxiális tápvonalban akarjuk felhasználni. A csatolást létesítő koaxiális tápvonalszakaszok belső vezetőjének méretét úgy választjuk meg, hogy 15%-OG relatív sávszélesség esetén az iránycsatoló csatolása 20—25 dB között van. míg irányhatása nagyobb, mint 20 dB. Az ismert iránycsatoló megoldásoknál mindkét vonal azonos típusú, pl. a derékszögű négyszögkeresztmetszetű csőtápvonalból kicsatolt jelet ugyancsak derékszögű négyszög-keresztmetszetű csőtápvonalba továbbítják. A két tápvonal közti csatolást egymástól - — / ----- az iránycsatoló tápvonalainak megfelelő hullámhossz/távolságra elhelyezett és megfelelően kiképzett csatolórések szolgáltatják. A csatolóréseket egyes megoldásokban a csőtápvonal kesfe.enyab.bik oldalán, más megoldásokban pedig a csőtápvonal szélesebbik oldalán helyezik el. A két csatolóréses iránycsatoló működését az 1. ábrán látható elvi elrendezésből érthetjük meg. A két egyforma csatolórés („a" illetve ,,b" jelű) egymástól —— távolságra van. Az elektromágneses jel az irány csatoló fővonalában az I jelű oldaltól a II jelű oldal felé halad. Ennek a jelnek egy kis része az „a" és ,,b" jelű csatolóréseken keresztül a mellékvonalba jut. Az egyes csatolóréseken keresztüljutó jel a mellékvonalban két irányban terjed, mégpedig a jel fele a III jelű oldal felé, míg a másik fele a IV jelií oldal felé terjed. A mellékvonal egyes odalaira jutó jelet az „a" és ,,b" jelű esatolórésekből nyert jelek összegezéséből kapjuk. Az ábrából látható, hogy az egyes esatolórésekből származó jelek között, melyek a IV oldal felé haladnak, nincs fáziskülönbség, így ezek egymást erősítik. Ezzel ellentétben a III. oldal felé haladó jelek között 180° a fáziskülönbség („b" csatoló-Á CS résből származó jel ----- -vei hosszabb utat tesz meg), emiatt ezek kioltják egymást. Látható, hogy ha az elektromágneses jel az iránycsatoló fővonalában az I jelű oldaltól a II oldal felé halad, akkor a mellékvonalban jelet csak a IV jelű oldalon kapunk. Ha viszont az iránycsatolófővonalában az elektromágneses jel, a II jelű oldaltól az I jelű oldal felé halad, akkor hasonló gondolatmenettel belátható, hogy a mellékvonalba átcsatolt jelet csak a III jelű oldalon kapunk.. Ezért nevezik az ilyen típusú csatoló szerkezeteket irányosatolóknak. Az iránycsatoló csatolásának a fővonalba belépő és a mellékvonalba átcsatolt jelek viszonyát nevezzük. Gyakorlati esetben a gyártási pontatlanságok miatt a csatolórések nem pontosan egyformák, ezért az iránycsatoló mellékvonalának mindkét oldalán kapunk eletkromágneses jelet, természetesen az egyik oldalon sokkal nagyobbat. A mellékvonal két ol-
