149131. lajstromszámú szabadalom • Marokcsapágyas vontatómotorok, vagy tengelyhajtóművek visszavezetéses felfüggesztése a vasúti vontatójármű hordrugó rendszerére

Megjelent: 1962. március 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «r xj-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.131. SZÄM 20. d. 21—22. 20. b. OSZTÁLY — GA—604. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Marokcsapágyas vontatómotorok, vagy tengelyhajtóművek visszavezetéses felfüggesztése a vasúti vontatójármű hord rugó rendszerére Ganz-Mávag Mozdony-, Vagon- és Gépgyár, Budapest Feltalálók: Vizelyi György és Asztalos Zoltán gépészmérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1960. szeptember 27. Az 1. ábrán feltüntetett,. B'0 B'„ temgelyelren­dezésű, marokcsapágyas vontatómotorokkal meg­hajtott vasúti vontatójárműnél (pl. mozdonynál) Z vonóerőkifejtés közben a tengelynyomások megváltoznak úgy, hogy a /IT,- tengelynyomás­változások nyomatéka egyensúlyt tart a Z-h nyo­matékkal, A Z vonóerő növelése alkalmával az a kerékpár fog legelőször megcsúszni (köszörülni), amelynél a ZlT; tengelynyomás csökkenés a leg­nagyobb, vagyis amelyiknél a nyugalmi T ten­gelynyomás a legkisebb értékre csökkent. Ez a jelenség a Z vonóerő növelésének a tapadás ol­daláról szab határt. Minél kisebb tehát a /ITj tengelynyomásicsökkenés, annál jobb a mozdony adhéziós súlyának vontatás alkalmával történő kihasználhatósága. Adott tengelyelrendezésű mozdony esetén a vonóerőkifejtés közben fellépő tengelynyomás­csökkenés akkor minimum, vagyis a tengely­nyomásváltozás akkor Optimum, ha a /1T; tengely­nyomásváltozások az első két és a hátsó két ten­gelynél azonos irányúak és az abszolút értékeik is azonosak, vagyis, ha: áTi =MT2 <4T3 | = l JT 4 |= /JT Tudjuk, hogy ezen feltétel gyakorlati megvaló­sítása különlegesen nehéz feladat, ha a mairok­csapágyas vontatómotorok (vagy tengely haj tó­művek) az 1. ábrán feltüntetett — konstrukciós és lengéstani szempontból célszerű — elrendezés-Bei, vagyis a forgóvázák közepe felé fordított el­rendezéssel kerülnek beépítésre. Ebben az eset­ben ugyanis a motor feltáimaszkodási helyein (kerékpártengelyen és niotorfelfüggeszitésen) éb­redő Z 4 erő a vonóerő Z • h billentönyomatékától függet­len, többtonnás nagyságrendű olyan értelmű F tengelynyomás-változást idéz elő, amely az op­timum feltétellel éppen „ellentétesen fejti ki ha­tását", amennyiben az egy forgóvázban levő két tengely tengelynyomásváltozását ellentétessé teszi. A felfüggesztő erő hatása, valamint a Z-h nyo­maték eredője hozza létre az 1. ábrán értelem és nagyság szerint helyesen feltüntetett tengely­nyomásváltozást, az alatta ábrázolt optimum helyett. A fenti közismert jelenség azt eredményezi, hogy a mozdony G adhéziós súlyának mintegy 75—80%-át tudja csak hasznosítani vonóerőkifej­tésnél, szemben az optimális esettel, amelynél a vontatásnál hasznosítható adhéziós súly 90—95%-a a mozdony G súlyának. A fenti jelenség, azt eredményezi, hogy az 1. ábrán feltüntetett mozdonynál a Z vonóerő nö­velése közben az első (elölfutó) kerékpár csúszik meg először, majd a harmadik, azután rendre:: második, negyedik kerékpár. Az optimális tengelynyomásváltozás szerkezeti megvalósítása esetén az első két kerékpár mint­egy 10—r5%^kal nagyobb vonóerőnél egyszerre­csúszik meg úgy, mintha a két kerékpár kap­csolva lenne. Az optimális tengelynyomásváltozás szerkezeti megvalósítása tehát — a hordrugó­rendszer teljes kiegyenlítése »mellett — egyen­értékű adhéziós súlykihasználást biztosít azzal az esettel, mint amikor az első és hátsó két kerék­pár mechanikus kényszerkapcsolatban van, vagyis

Next

/
Oldalképek
Tartalom