149125. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramló folyadékok és gázok pillanatnyi átfolyó mennyiségének mérésére és regisztrálására, valamint az átáramlott összmennyiség számlálására

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.125. SZÁM 42. e. 23. OSZTÁLY — EE-795. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Berendezés áramló folyadékok és gázok pillanatnyi átfolyó mennyiségének mérésére és regisztrálására, valamint az átáramlott összmennyiség számlálására Élelmezésügyi Minisztérium Borforgalmi Igazgatósága és Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet Feltalálók: Kaffka Károly és Birkner Tihamér oki gépészmérnökök, Budapest A bejelentés napja 1960. szeptember 5. Áramló folyadékok, és gázok mennyiségének mérésére többek között általánosságban ismerete­sek a torlőnyoniás elvén, valamint a csőoszlopos­úszós („Rotameter") rendszer szerint működő műszerek. A torlónyomásos elven működő műszerek hi­bája azonban, hogy a jelző-, regisztráló- és szám­lálókészülék mechanikusan működő szerveket, pl. tömszelencéket, fogasíveket stb. tartalmaz, ame­lyek súrlódása a mérés pontosságát befolyásolja. Hibájuk még az is. hogy a torlónyomás előállítá­sára való kis keresztmetszetű nyílások és veze­tékek az átáramló folyadékokban tartalmazott szennyező- vagy egyéb anyagok lerakódása kö­vetkeztében eltömődhetnek, pl. becukrosodhat­nak. Csőoszlopos-úszos rendszerű műszerek az előb­biekben leírt hibákkal ugyan nem- rendelkeznek, nagy hátrányuk azonban, hogy ezekkel a műsze­rekkel csak a folyadék, vagy gáz pillanatnyilag átáramló mennyisége észlelhető, vizuális módon. Az átáramlott összmennyiség számlálására a csőoszlopos-úszós rendszerű műszereknél ismere­tes az a megoldás, .mely szerint az úszónak a műszer házán keresztül kivezetett szára van, a szár mechanikus, vagy villamos áttételezésseí szásmlálóberendezést működtet. Ennél a megoldás­nál ismét számolni kell a szár kivezetésénél és a mechanikus áttételezésnél fellépő súrlódások­kal. A másik, ugyancsak általánosságban ismert el­járás csőoszlopos-úszós rendszerű műszerek által mért mennyiségek mérésére az, hogy a műszer üvegcsövét indukciós tekerccsel veszik körül, melyben az úszó áramot indukál, az áram pedig mérőműszert működtet. Az ilyen elven működő mérőberendezés egyik, hátránya az, hogy a műszer esőoszlopa az induk­ció miatt csak üvegből, vagy más nem mágnesez,­hető anyagból készülhet, a mérés egyenes ará­nyossága miatt szükséges kúpos, vagy megköze­lítőleg kúpos üvegcső előállítása viszont bonyo­lult, ennek következtében költséges. A másik talán az előzőekben leírtnál is nagyobb hátránya pedig abban jelentkezik, hogy az induk­ciós tekercshez vastárggyal való közelítés esetén a mérés eredménye megváltozik, tehát a műszer jelzése befolyásolható. A fentiekben leírtakon kívül még egyéb mé­rési rendszer is ismeretes, pl. a pneumatikus­villamos jelátvitel, ezek azonban vagy bonyolul­tak, vagy a már ismertetett hibákkal rendelkez­nek. Jelen találmány célja olyan eljárás és beren­dezés megszerkesztése, melynél a pillanatnyilag egy csővezetékben áramló folyadék, vagy gáz mennyisége vizuálisan észlelhető, regisztrálható,, továbbá az átáramlott összmennyiség számlálható, anélkül, hogy mechanikai súrlódások lépnének fel, valamint anélkül, hogy a mérési eredményt egyszerű eszközökkel befolyásolni lehetne. A találmány szerinti eljárás és berendezés lényege a következő: Az ismert csőoszlopos-úszós rendszerű, kúpos csőoszloppal bíró átfolyásmérő készülék úszójá­ban, célszerűen annak felső részén nukleáris izotóp van elhelyezve, amelynek impulzusai a készülé­ken kívül alkalmas helyen elhelyezett nukleáris detektorra, pl. Geiger—Müller-féle impulzus­számlálóra, esnek. Az impulzusok által a detek­torban gerjesztett jel, megfelelő és önmagában ismert módon történő felerősítés után a pillanat­nyi átfolyó mennyiség jelzése végett egy ismert árammérő műszerbe, feljegyzés végett pedig meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom