149116. lajstromszámú szabadalom • Aritmetikai rendszer
Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.116. SZÁM 42. a. 41—42. OSZTÁLY — BO—794. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Aritmetikai rendszer MTA Számítástechnikai Központ, Budapest Feltaláló: Bóka András, budapesti lakos A bejelentés napja: 1960. december 10. A digitális rendszerű gépek fejlesztése során az az irányzat bontakozott ki mindinkább, amely műveleti sebességek emelésére irányult. Manap'ság több digitális rendszerű számítógép típus néhány másodpercenkénti tízezer műveletre képes. Az aritmetikai műveletek általában visszavezethetők az egyszerű összeadásra, megfelelő kiegészítő műveletek mellett, így a későbbiekben elsőisorban összeadóról lesz szó. j A gyorsaság azáltal érhető el, hogy „párhuzajmos" rendszerben, dolgozik az aritmetikai egység, Svagyis egyidejűleg megy végije az adott művelet a számok minden helyértékein. Az eddig ismert párhuzamos rendszerű aritmetikai egységeknél jpl. a hárombemenetű összeadóknál az egységátviteli idő bizonyos kényszerű késleltetést jelent, pmi arányosan nő a helyértékek számával. Jelen találmány célja az igen rövid ideig tartó aritmetikai műveletek biztosítása olyan egyszerű biódszer bevezetése révén, ami által az egységátvitel nem okoz késedelmet. í Az' egyszerűség kedvéért szimbolikus jelölésekkel illusztrálom a leírást. Az 1. ábrán váltó kapcsoló látható, mely két lehetséges helyzetet foglalhat el. Tekintettel arra. hogy a későbbiekben, kettes számrendszerben történő összeadási példa szerepel, konvencionálisan ..nulla" állapotnak nevezzük a váltókapcsoló baloldali ós ,,egy"-nek jobboldali helyzetét. Amikor kettő, vagy több váltókapcsoló egyidejűleg azonos helyzetet foglal el közös beállítás révén, úgy arra a kettes 2. ábrán látható jelölés szolgál. Egy kettes számrendszerben működő összeadó a következő táblázatban összefoglalt szabályok szerint dolgozik. Tekintettel arra, hogy a legegyszerűbb esetet vesszük figyelembe, csak két szám összeadásáról esik szó. Az esetleges egységátvitel szintén egy bemenő változót képvisel a két összeadandókon kívül a soron következő magasabb helyérték felé, így tehát 23 = 8 lehetséges eset fordulhat elő, amit a sorszámozás is jelöl. bem e n ő a d a tok kijövő adatok összeadandó „a" összeadandó „b" átvitel az előző helyértékből eredmény „c" átvitel -magasabb helyértékre l 0 0 0 0 0 2 1 0 0 1 0 3 • 0 • 1 0 1 0 4 1 1 0 •0 1 5 0 0 1 1 0 6 1 0 1 0 1 n 1 0 1 1 0 1 R 1 1 1 1 1
