149102. lajstromszámú szabadalom • Eszköz robbantólyukak fojtására

Megjelent: 1962. március 15. MAGVAK NÉPKÖZTÁRSASÁG •«ír -sj. SZABADALMI LEÍRÁS OHSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.102. SZÁM 5. b. 1—21. OSZTÁLY — VA—869. ALAPSZÁM Eszköz robbantólyukak fojtására Feltaláló: Vadász József L. oki. vegyészmérnök, szári lakos A bejelentés napja: 1960. március 4. Az irodalomból és a gyakorlatból ismeretesek azok a íojtási eljárások, melyeknél a fojtáshoz használt anyagok: homokféleségek, agyagféle­ségek, kőzetzuzalékféleségek, viagy ezek különféle kombinációja. A fojtás módja pedig az, hogy ezen fojtóanyagokat kézi vagy gépi úton a robbantó­lyukba viszik, és/vagy a bevitel közben, vagy a bevitel végén kézi vagy gépi úton tömörítik. Az így elkészített fojtás annál kevésbé áll ellen a robbantási gáznyomásnak, minél nagyobb a rob­banási gáznyomás. Fenti fojtásoknak ez közös tulajdonsága és hiányossága. Az újfajta fojtó­eszköz használata esetén ezzel szemben a fojtás annál jobb, minél nagyobb a robbanási gáznyo­más. Ez azáltal érhető el, hogy a fojtóeszköz geometriailag célszerűen kialakított záróelemeit a robbanási gáznyomás a robbantólyuk falához kiértékeli, miáltal lezárják a robbanási gázok szabadba való jutásának útját. Ezeket a záró­elemeket vagy közvetlenül, vagy egy ék közvetí­tésével ékeli ki a robbanási gáznyomás. A fojtóeszköz egymáshoz illesztett záróelemek­ből áll, amelyhez egy ék is tartozik abban az esetben, ha ezeket a zároelemeket a robbanási gáznyomás ék közvetítésével ékeli ki. A záró­elemek forgástestaszektorok, melyek az illető forgástest metszése által jönnek létre. A záró­elemek ezen metszési felületükkel illeszkednek egymáshoz, tehát a fojtóeszköz úgy jön létre, hogy a forgástetet egy, vagy több síkkal el­metsszük. A fojtóeszköznek több célszerű kiviteli alakja lehet. Az egyik kiviteli alakot az la. ábra metszetben, az Hb. ábra felülnézetben ábrázolja.. A fojtó­eszköz ebben az esetben 2 db —1— záróelemből és az ezeket kiékelő —2— ékből áll. Ez a —2— ék az —1— záróelemek által körülzárt —7— térben helyezkedik el; ezt a —7— teret számo­zással nem jelöltem be az 1. ábrán, esetleges zavarok elkerülése céljából. Ez a —7— tér kúp vagy gúla alakú. A —2— éket a robbantási gáz­nyomás az —1— záróelemek közé nyomja, miáltal azok kiékelődnek a —4— robbantólyuk —5— falához. A —3— robbanótöltet indításához szük­séges —6— gyújtózsinór a —4— robbantólyuk —5— fala és az —1— záróelem közötti résen jut ki a szabadba. Az —1— záróelemeket kiékelő —2— ék alakja a —7—• tér alakjának megfele­lően kúp vagy gúla alakú. Egy másik kiviteli alakot a 2a. ábra metszet­ben, a 2b. ábra felülnézetben ábrázol. Az —1— záróelemeket a —3— robbanótöltet P; gáznyo­másának P'2 eredője közvetlenül ékeli ki a —4— robbantólyuk —5— falához. A közvetlen kiékelő hatást a —7— tér váltja ki. A gyújtózsinór el­helyezése ugyanaz, mint az előző esetben, ezért nincs az ábrán feltüntetve. Egy harmadik kiviteli alak, melyet a 3a. ábra metszetben, a 3b. ábra felülnézetben áforázol, le­hetővé teszi a kiékelés erősítését oly módon, hogy az —1— zároelemeket egyik oldalról a —3— robbanótöltet, másik oldalról a —6— robbanó­töltet robbanási gáznyomása ékeli ki a —4— robbantólyuk —5— falához. A gyújtózsinór el­helyezése itt is ugyanaz, mint az előző két eset­ben. A fojtóeszköz anyaga: bármilyen anyag, mely eredeti alakját szállítás közben és a robbantó­lyukba való behelyezéskor megtartja. Ilyen anyag pl. a beton. Hogy a záróelemek a lyukba való elhelyezés­kor szét ne szóródjanak, célszerűen papírszalag­gal fogjuk össze őket. A fojtóeszköz legelőnyösetbben nagylyukú rob­bantások fojtására (pl. kőbányákban) használható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eszköz, előnyösen kőbányákban használatos robbantólyukak fojtására, jellemezve az egymás­hoz lazán illeszkedő forgástest-szektor alakú záróelemekkel (1) és e záróelemek által körül­zárt térben (7) elhelyezett, a záróelemeket (1) a

Next

/
Oldalképek
Tartalom