149043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és műszer növényi anyagok nedvességtartalmának mérésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.043. SZÁM 42. 1. 9—12. OSZTÁLY — DO—245. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és műszer növényi anyagok nedvességtartalmának mérésére Dohánykutató Intézet, Budapest Feltalálók: Farkasfalvy György oki. villamosmérnök budapesti lakos, Pap László oki. vegyészmérnök budapesti lakos A bejelentés napja: 1960. október 22. Növényi anyagok nedvességtartalmának meghatározását azok villamos tulajdonságainak (vezetőképesség, dielektromos tényező) felhasználásával eszközlik oly módon, hogy vagy az elektromos ellenállás vagy kondenzátor kapacitás értékváltozásait mérik külső áramforrás alkalmazásával. Az eddig ismert nedvességmérőik bonyolult kapcsolásokat, számításokat igényelnek, százalékos pontossági tényezőjük viszonylag magas, valamint beszerzésük költséges. A feladat az, hogy egyszerű és olcsó készülékkel, gyorsan és a pontosság növelésével imérjük az iparban felhasznált növényi -anyagok nedvességtartaknát egyszerű leolvasással. Kísérleteink folyamán megállapítottuk, hogy ha a nedves növényi anyagokat két különböző elektródpotenciálú fémfelület közé helyezzük, akkor villamos feszültség keletkezik és zárt áramkörben áraim folyik, melynek értékét (intenzitását) galvanométerrel (mérhetjük. A keletkező villamos áram értéke a két fémfelület minőségének és nagyságának, a közéjük helyezett növényi anyag nedvességtartalmának, a felületekre gyakorolt nyomásnak, valamint a galvanométer belső ellenállásának függvénye. Amennyiben a felületek és az erre gyakorolt nyomás értéke állandó, úgy állandó lévén a galvanométer ellenállása a keletkező villamos áram érteke és ennek változásai a beadagolt növényi anyag nedvességtartalmát adja bekalibrált műszer skálalapról való egyszerű leolvasásával. A bejelentés szerinti megoldás kiviteli példáit az alábbiakban ismertetjük: Az 1. ábra szerint szigetelő anyagból (üveg, műanyag) készített —1— bélést helyezünk el egy alumíniumból készített —2— fémhengerben, az, egyik elektródában, az edény fenekének közepén pedig az edény tengelyvonalában elhelyezett rézből készített —3— rúd alakú elektródát erősítjük fel. Az edénybe vágott dohányt öntünk, majd ennek tetejére —4— szigetelő anyagból készült lapra az —,5-^ súlyt helyezzük. Az elektródákat egy megfelelő érzékenységű galvanométerre kapcsoljuk és ezen az áram értéket leolvassuk. Az anyagot és a műszert előzetesen békalibráljuk. A 2. ábra szerint az —1— szigetelő anyagból készült edényben a —2— alumínium és —3— réz elektródák félkör alakú lapkiképzésűek és egymástól szigetel ten vannak összeerősítve. A vágott dohány sótartalmának közelítőleg azonos és állandó az értéke és így a berendezésben termelt elektromos áraim nagysága a nedvességtartalom függvénye. A mérések szerint a berendezés nagy pontossággal adta a nedvességtartalom értékét. Természetesen a réz^alumínium elektróda kombináció helyett más potenciál értékű fém és/vagy szén elektródáikat is alkalmazhatunk. Nagyobb érzékenységű mérésnél a keletkezett villamos áram értéket erősítőn át felerősítve kapcsolhatjuk az áramimérő műszerre. A bejelentés szerinti megoldás lehetővé tette külső áramforrás nélkül a gyors és érzékeny nedvességtartaloim meghatározást igen egyszerűen kivitelezhető berendezéssel és így műszaki haladás mellett gazdiasági előnyöket is biztosít az eddig ismert nedvesség mérő berendezésekkel összeha- sonlítva.
