149035. lajstromszámú szabadalom • Készülék villamos áramkörnek nyomás függvényében való kapcsolására, különösen kávéfőző gépek villamos fűtésének szabályozására
Megjelent: 1982. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.035. SZÁM 21. c. 28—53. OSZTÁLY — AO-226. ALAPSZÁM Készülék villamos áramkörnek nyomás függvényében való kapcsolására, különösen kávéfőző gépek villamos fűtésének szabályozására Feltalálók: Ákos József elektrotechnikus, Agóes Károly kutatómérnök, dr. Karády Győző oki gépészmérnök, Mesteri István gépésztechnikus, és Sigmond Olivér gépésztechnikus, mindannyian Budapest A bejelentés napja: I960', október 27. A találmány készülék villamos áramko ÍV Í nyomás függvényében való kapcsolására, ki lo o sen kazános kávéfőző gépeik villamos fűtései °' -kazánban uralkodó nyomás függvényében d szabályozására. Mint ismeretes, az; ilyen készülékeknek villa» -. áramkörbe iktatható kapcsolójuk, nyomáséi ze ív du szervük, a kapcsolóhoz csatlakoztatott ko/lu művük, valamint a közlőmű és a nyomáséi zekelu szerv közé iktatott állítható előfeszültségű nyomórugójuk van. Az ismert, készülékek kapcsolóként sík membránnal vezérelt higanykapcsolóval vagy légkapcsolóval voltak felszereive. Tapasztalat szerint azonban az élettartam szempontjából egyik kapcsolótipus sem volt megfelelő, mert a higanykapcsolók a környezeti tér hőhatása miatt felrobbantak, a légkapcsolók viszont azért mentek idő előtt tönkre, mert érintkezőik a nagy átmeneti ellenállások miatt viszonylag hamar leégtek. Ezért a hőfok-, illetőleg nyomáskülönbség függvényében impulzust adó készülék mellett a teljesítményt megszakító mágneskapcsolót vagy olajos moitorvédőt is kellett alkalmazni. Jóllehet a készülék méretei és előállítási költségei így viszonylag nagyok voltak, a nyomástartomány határai mégis legfeljebb 0,2 atm pontosságig voltak beállíthatók, habár például kazános kávéfőző gépek esetén általában ennél érzékenyebb beállíthatóság kívánatos. Ehhez járult, hogy az ismert ezerkezetek közlőműve számos alkatrészből, nevezetesen emeltyűkből és rugókból állt, amelyek nemcsak fokozott hibalehetőséget rejtettek magukban, hanem növelték az amúgy is viszonylag jelentős hely- és anyagszükségletet, valamint az ezzel járó befektetési költségeket. A találmány célja e nehézségek kiküszöbölése o ,z le' í^s <cs*n el i t- r U le., r \ >rr> _t i o nt -» r \ I c" ]-i e<" " , h r J ne / o a+ foolo a » ilmi" hm ai lit rsia f e_ 1 il-b I 1 L 1 a be r \ ta j Ini^r a o PH'I I x i ffo -i-f- k r>íl in u J.3(° ív o s 1 íp 3 rr>r ">-1P1O k * v * -n tixnijnij iiPa "> p i E ia^íiaolon ^ t-il i1 nar y i pon+ittool o!j tn i Jl natkarx oloi, rútunk dP i nek egyetlen nyomógombja van és a kapcsoló kapcsolási helyzeteit e nyomógomb benyomása vagy elengedése szabja meg. Ilyen pillanatkapcsoló például az úgynevezett paránykapcsolő, amely az átkapcsolást rugólemez átcsapódásával váltja ki. A másik mozzanat a nyomásérzékelő szervnek állítható ütközővel való ellátása. Ez esetben ugyanis a nyomórugó előfeszültségének és a nyomásérzékelő szerv ütközőjének állíthatósága felhasználható a közlőműnek két szélső határ között való működtetésére. Ez a két mozzanat együttesen teszi lehetővé a harmadikat, tudniillik a közlőműnek alsó határként három tagból, nevezetesen hekapesolókarből, reteszelő rugóból és kikapcsoló karból való összeállítását, vagyis viszonylag igen egyszerű és kisszámú alkatrészből álló közlőmű szerkesztését. Ezek előrebocsátásával mármost a találmány abban van, hogy a kapcsoló egy-nyomógombos pillanatkapcsolóként van kialakítva, a nyomásérzékelő szerv állítható ütközővel van ellátva, a közlőiművet pedig bekapcsolókar, reteszelő rugó és kikapcsolókar alkotja, amelyek közül a bekapcsolókar a nyomógomb és a nyomásérzékelő szerv közé van iktatva, a reteszelő rugó a nyomógomb benyomott helyzetében a bekapcsolókarral kapcsolódik, a kikap-' csolókar pedig a bökaipcsolókar és a reteszelő
