149024. lajstromszámú szabadalom • Ionizációs kamra csekély energiafüggőséggel, röntgen és gamma sugarak számára

Megjelent: 1962. március 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.024. SZÁM 21. g. 17—21. OSZTÁLY - VA-891. ALAPSZÁM Ionizációs kamra csekély energiafüggőséggel, röntgen és gammasugarak számára VEB Vakutronik cég, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Peschke Fritz, fizikus, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: I960, június 22. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1959. augusztus 18. A találmány tárgya ionizációs kamra röntgen és gamma-sugárzás számára, csekély energiafüggőséggel. Ismeretes ionizációs kamrák érzékenységét — mely kamrák röntgen- vagy gamma-sugarak dózisteljesítmény mérésére szolgálnak — oly módon növelni, hogy a kamrák gáztöltéséhez különleges gázokat, mint pl. argont, xenont, stb. alkalmaznak, mégpedig többnyire nagy nyomás alatt. Az ily kamrák jelzése azonban erős energiafüggőséget mutat. E kamrák ezért dózisteljesítmény mérésekre, ami többek között sugárzásvédelmi célokra gyakran szükséges, nagyobb energiatartományra alkalmatlanok. Alapjában véve nem ismeretlen az sem, hogy ezen energiafüggőséget ólom alkalmazásával befolyásolni lehet. A jelen találmány célja az említett nem kívánatos energiafüggőség kiküszöbölése ill. elviselhető mértékre való visszaszorítása különleges és ugyanakkor konstruktív elrendezés segítségével. A találmány értelmében ezit úgy érjük el, hogy a mérőkamrát képező köpeny körül egy vagy több rétegben nagyrendszámú anyagot viszünk fel meghatározott rétegvastagságban. A felvitt, célszerűen nehézfémekből álló rétegek gyengítik a beeső kisenergiájú sugárzást, míg azonban a nagyenergiájúakra nézve lényeges befolyással nincsenek, miáltal a célul kitűzött energiafüggetlenséget elértük. Ha pl. ólmot alkalmazunk, mint különösen alkalmas nehézfémet, úgy különösen egy 0,3—'0,6 mm-es rétegvastagság volna előnyösnek nevezhető. A kamraköpenyre (falra) azi abszorbeáló réteget tetszésszerinti módon vihetjük fel. így pl. a réteget gyűrűk formájában vihetjük fel, vagy lehet azt csíkok formájában is felvinni és aztán megerősíteni. Galvanikus felvitel is alkalmazható. Meghatározott célokra a már felvitt abszorbeálóréteget gyenge sugárzások számára ismételten bevonhatjuk. A találmány révén a dózisteljesítménymérések céljaira ismét alkalmassá vált nyomásos kamrákkal minimális helyszükséglet érhető el a különben általánosan hiasználaftos levegőegyenértékű ionizációs kamrák meglehetősen nagy helyszükségletével szemben, azonos érzékenységnél. Az utóbbiakhoz képest azonos beeső gamma-sugárzásnál, ás azonos érzékeny térfogat mellett, 10—20-szoros érzékenység érhető el. Argon alkalmazása töltőgázként 0,1—2 MeV-os energiaitartományt tesz lehetővé jó energiafüggetlenség mellett. A nagynyomású gáz alkalmazása révén nyert nagy érzékenység és a találmány szerinti energiafüggetlenség azzal a további előnnyel jár, hogy az eleiktrométerekben meglehetősen kis méretű nagyohmos munkaellemállások alkalmazhatók, amelyeknek az igen nagyohmos ellenállásokhoz képest lényegesen kedvezőbbek a istabilitástulajdonságai, míg jó igen nagyohmos munkaellenállások alkalmazása esetén, a legkisebb dózisteljesítmények kimutathatósága megfelelően tovább emelkedik. A találmányt részletesebben a mellékelt rajz szerinti kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Az ábrán 1 jelöli egy hengeres ionizációskamra falát. A kamra közepén a 2 gyűjtőelektróda helyezkedik el. Belülről kifelé koncentrikusan csatlakozik a gyűjtőelektródához a hatásos kamratérfogat, melyet 5-el jelöltünk. E kamratérfogatot rendszerint a már említett 1 fal zárja le, amely sugárzásáteresztő és könnyű fémből készül. A találmány értelmében ezen fal van még a 3 ólomréteggel bevonva, amelynek védelmére szolgál, ill. adott esetben szolgálhat a 4 bevonat, amely