148993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamosvezetékeket hordozó szigetelők szigetelőképességének növelésére
Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #> ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.993. SZÁi 21. c. 1—19. OSZTÁLY NI—51. ALAPSZÁM w«M.tTM«Bitaii»aBirea»Bw^ ***'• :'r>&mwx#wgör> SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás villamosvezeiékeket hordozó szigetelők szigetelőképességének növelésére Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfőgyártelep Feltalálók: Dr. ígnácz. Pál villamosmérnök (53%), Budapest, dr. Gebfaardí István vegyészmérnök (45%), Fűzüőgyárielep A bejelentés napja: 1983, augu&atus 15. A villamosenergia ipari, valamint postai állomásokban és szabadvezetékeken alkalmazott porcelánok szigetelőképessége gyakran, igen nagy mértékben leromlik a környezetből a felületükre lerakódó szennyeződés és nedvesség hatására. Ilyenkor a szigetelek már üzemi feszültségen vagy a rendes üzem közben szükséges átkapcsolások alkalmával, átmenetileg létrejövő feszültségeken átívelnek a felületük mentén. Az ív magukat a szigetelőket tönkreteszi, romboló hatása van a környezetükben levő tárgyakra, súlyosan veszélyezteti, a kezelőszemélyzetet és az egész berendezést. Továbbá, mivel zárlatot okoz, a beépített gépek, transzformátorok, sínezése'k vagy azonnal tönkremennek, vagy legalábbis maradandó sérülést szenvednek és meggyengülnek az áram dinamikus hatása következtében. A zárlat kiküszöbölésére működésbe lépnek a védelmek, lekapcsolják a veszélyeztetett berendezést, ezáltal a fogyasztók folyamatos ellátása megakad, mindaddig, amíg a szigetelőket ill. más sérült berendezési tárgyakat ki nem cserélik. A szennyezett szigetelők átíveléséből keletkező üzemzavar tehát sokféle és gyakran nagyon súlyos kárt okoz. Ez sokszor nem helyi jellegű, hanem ha valamelyik az együttműködő energiarendezerhez tartozó erőműben fordul elő, akkor az erőmű részben, vagy teljes egészében történő kiesése országos kiterjedésű üzemzavarhoz vezethet. A szennyezett környezetben felszerelt szigetelőkön nem teljes rövidzárlatot okozó részleges átívelések, kisülések is szoktak keletkezni. Ezeknek az a kellemetlen tulajdonsága van, hogy nagyfrekvenciás hullámokat hoznak létre, amelyek a közelben levő hírközlő eszközök — mint rádió, televízió működését nagymértékben zavarják és ezért megengedhetetlenek. Az iparosodás fokozódásával a szigetelők szsnynyeződése mind jobban növekvő probléma. A vezető ipari államokban már évtizedekkel ezelőtt fellépett jelenségeit sokirányúan vizsgálták ós igyekeztek kiküszöbölni, de erre üzemi és gazdaságossági szemportból jő megoldási még nem találtak. Lényegében kétféle szennyeződés van. Szilárd szemcsés jellegű, amely sokszor vastag rétegben tapad a szigetelő felületére és átnedvesedve vezető réteget alkot. Ezek között vannak olyan szennyező anyagok, amelyek erősen megkötnek, rácementálódnak a porcelánfelületre és nehezen távolíthatók el. A levegőbe került sav, vagy sószerű vegyületek a légnedvességgel együtt lecsapódnak a szigetelő felületre és ott elektrolifo« vezetés keletkezik. Mindkét esetben a legveszélyesebb az ősztől tavaszig fellépő ködös időjárás, meri; a köd a szigetelő tányérok teljes felületét belepi és összefüggő vezető réteget hoz létre. A szemcsés szennyeződések közé tartozik a pernye, amely a hőerőművek és más ipari üzemek kéményein keresztül kerül a levegőbe, de sok másfajta is van, mint pl. cementpor, homok stb. A vegyi üzemekből nagy mennyiségű savas és sós szennyeződés jut az atmoszférába. Tengerparti vidékeken a tengeri só gyakori és veszélyes szennyező anyag. Eddig több módon próbálkoztak védekezni • a szigetelők szennyeződése ellen: A legegyszerűbb gondolatnak látszott az üzemi feszültségnél nagyobb feszültségre készült szigetelőket választani, vagy a szigetelőláncokat meghosszabbítani. Ez nem gazdaságos, mert a szigetel őképesség nem arányosan nő a hosszúsággal, hanem sokkal kisebb mértékben, tehát igen nagy méretnövekedéseket okoz. Sokszor azt tapasztalták, hogy a normálishoz képest lényegesen nagyobb szigetelők alkalmazása szükséges. Ezáltal az egész villamos berendezés sokkal nagyobb' helyet igényel. Meglevő berendezésekben, ahol a