148988. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés 14 000 g/M2 súlynál nagyobb vastagság érintésmentes és folyamatos mérésére rádióaktív korpuszkuláris sugárzás segítségével

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG & "»> SZABADALMI LE ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.988. SZÁM 42. h. OSZTÁLY — ME—431. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés 14 000 g/m2

súlynál nagyobb vastagság érintésmentes és folyamatos mérésére radioaktív korpuszkuláris sugárzás segítségével Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium, Budapest Feltaláló: Somorjai Péter oki. elektromérnök A bejelentés napja: 1960. június 23. A találmány, eljárás villamos vezetőanyagból készült testek radioaktív korpuszkuláris sugárzóval való folyamatos és érintés mentes mérésére, melynél a mérendő test, célszerűen lemez vagy csőfal vastagságát a márőrésben levő levegőréteg vastagságával mérfi'k. A találmány kiterjed az eljárás megvalósítására alkalmas 'berendezésre is. Ismeretes, hogy radioaktív 'betasugárzóval történt abszorbciós vastagságmérésnek, helyesebben g/m2

— súly mérésének végső határa 10—14 000 g/m2

, ami pl. alumínium esetében 5 mm., acél, vörösréz ill. sárgaréz esetén pedig k>b. 2 mm vastagsági értéknek felel meg. E mérés határok túllépése a 'betasugárzó maximális hatósávolsága miatt elvileg sem lehetséges. 14 000 g/m2

súlynál nagyobb vastagságok mérése radioaktív betasugárzó segítségével kiváltott fékezési gammasugárzás, radioaktív gammasugárzók, vagy röntgenesőben keltett röntgensugárzás alkalmazásával lehetséges. Az itt adódó technikai és sugárvédelmi nehézségek miatt a gamrnasugaras vastagságmérés csak nehezen tud elterjedni. A gammasugaras vastagságmérés hibái abból adódnak, hogy elengedhetetlenül szükséges a detekciónál a nagy beütés szám pro sec. érték, hogy ezzel a mérés statisztikus hibáját alacsony értéken tarthassuk. Különösen fontos ez nagy sebességgel futó anyagok folyamatos és érintésmentes mérése esetén, ami leginkább lemezhengerművebben adódik. A detekcióhoz nagynyomású ionizációs kamrát alkalmazva, ennek 'megszólalási valószínűsége még mindig kevés ahhoz, hogy kis gamma aktivitásokkal dolgozni lehessen. Ennek megfelelően a gammasugárzóknál fellépő sugárvédelem megvalósítása okoz nehézségeket. Szcintillációs kristály és fotosokszorozó csővel felépített detektor esetén az aktivitás a kedvező megszólalási valószínűség miatt a fenti módszerreil szemben lényegesen csökkenthető, azonban a szcintillációs detektorhoz csatlakozó fotósokszorozó cső üzemi viszonyok között nem mutatkozik elég stabilnak. Ezért különleges, folyamatos vagy — automatikus működtetésű — szakaszos önhitelesítő eljárásokra van szükség. A találmány értelmében a 14 000 g/m2

súlynál nagyobb vastagságok .mérését új 'mérési módszer bevezetésével, például alfa- vagy lágy betasugárzó alkalmazásával valósítjuk meg. A módszert az abszorbciós és reflexiós ismert mérési módoktól való megkülönböztetésül is immerzíós mérési módnak nevezhetjük. A találmány szerinti mérési mód a következő: Adott elektróda távolság mellett, például alfavagy lágy betasugárzó segítségével a mérőrés levegőrétegének vastagságát mérjük. Tetszőleges villamos vezetőanyagot az elektródák közé helyezve a levegőréteg vastagsága szükségképpen csökken. A levegőréteg vastagságának csökkenése egyenlő a behelyezett mérendő anyag vastagságával, így a mérőrendszer anyagvastagságban kalibrálható. A mérés helyes végrehajtása érdekében mérendő anyagot a mérőrésbe érintésmentesen helyezzük el pl. úgy, hogy a mérendő test mindkét oldalán elhelyezett sugárzóval mérünk. Lényegében ugyanígy történik a mérés, ha a mérendő test két oldalán elhelyezett sugárzó helyett a mérésnél egyetlen sugárzót alkalmazunk, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a mérendő anyag térbeli helyzete a mérést nagymértékben befolyásolja, amely esetben a mérendő anyag szigorú geometriai helyzetben kell, hogy mérésre kerüljön. Előnye a találmány szerinti immcrziós módszernek, hogy tetszőleges vastagságok mérhetők igen kis, millicurie nagyságrendű aktivitás mellett, amikor is a sugárzás árnyékolása, összehasonlítva a gammasugárzással történő vastagságméréssel — elenyésző probléma. Előnye a módszernek, hogy az egyszerű, kifor-