148985. lajstromszámú szabadalom • Nagy kapacitású ezüstoxid elektród és eljárás annak előállítására

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #^% SZABADALMI LEÍRÁS OHSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.985. SZÁM 21. b. 6—14. OSZTÁLY — MA—992. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nagy kapacitású ezüstoxid elektród és eljárás annak előállítására MTA Központi Kémiai Kutató Itntézete Feltalálók: Náray-Szabó István, a kémiai tudományok doktora és Palágyi Tivadar vegyészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1960. október 28. Ismeretes, hogy a mai műszaki gyakorlatban egyre növekvő mennyiségben alkalmazott ezüetcink primer és szekunder elemek pozitív elektródájának anyagát ezüst(II)oxid képezi, amelyet elektro­kémiai vagy egyéb úton végzett oxidációval állí­tanak elő. Szekunder elemek pozitív ezüst(II)oxid elektródját elő szokták úgy is állítani, hogy az elektródot ezüstporból alakítják ki, és az elem­edénybe történő beépítés után oxidálják ezüst(II)­oxiddá. Az ezüst{II)oxid elektród az elem kisütése során jó hatásfokkal alakul át fémezüstté, azon­ban a belőle kinyerhető kapacitást eleve meg­szabja az a körülmény, hogy az ezüsit(II)oxid (AgO) elektrokémiai egyenértéke a molekulasúly fele, ami annyit jelent, hogy — elméleti hatás­fok esetén — az elektród ezüsttartalmának min­den* egyes grammja maximálisan 0,5 amperóra árammennyíséget tud szolgáltatni. A pozitív ezüst elektródok fajlagos kapacitásának ennél nagyobb mértékű növelésére mindmostanáig nem volt ismeretes semmiféle módszer. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy az "11-talában Ag2 C)3 összegképlettel jelölt ezüst(III)oxid eredményesen felhasználható vegyi áramforrások pozitív elektródjának anyagaként, a vele készített vegyi áramforrás fajlagos kapacitásának egyidejű megnövelése mellett. Elektrokémiai egyéneiteké ugyanis a molekulasúly egy hatoda, s így — elmé­leti hatásfokot számítva — a belőle készített elektród ezüsttartalmának minden egyes gramm­jából 0,75 amperóra árammennyíséget nyerhetünk. Megállapítottuk, hogy az Ag2 0 3 -ből kialakított pozitív ezüstoxid elektród gyakorlatilag is mint­egy 50%-kal nagyobb árammennyíséget szolgáltat, mint az azonos mennyiségű ezüstöt tartalmazó ezüst(II)oxid elektród. *' Az ezüst(III)oxid előállítására irányuló kísérle­teink során megállapítottuk, hogy ez az anyag gyakorlatilag jó kitermeléssel állítható elő savas (salétromsavas, kénsavas, hidrogénfluoridos stb.) ezüstsó-oldatok anódikus oxidációja útján, ha az elektrolízist nagy áramsűrűséggel végezzük. Ez a vegyület már eddig is ismert volt, azonban mindmostanáig nem volt ismeretes olyan módszer, amelynek segítségével gyakorlati szempontból számításba jövő kitermeléssel és mennyiségekben tudták volna előállítani. Az eddig ismert mód­szerek közül legjobb kitermelést az ózonos oxi­dáció biztosított; ilyen úton 80—85% AgpO.r-at tartalmazó ezüstoxidot is elő lehet állítani, de az eljárás rendkívül bonyolult műszaki berende­zést igényel, túlságosan hosszadalmas — a 80%-os konverzió eléréséhez enyhén savas kémhatású, az optimális átalakulási körülményeket biztosító telí­tett ezüstnitrát oldatban 12 órát is meghaladó időtartamú elektrolízisre van szükség — és így rendkívül költséges. A savas vagy lúgos ezüstsó­oldatok anódikus oxidációja a szakirodalomban leírt módszerekkel nem szolgáltatott Ag2 03-at számottevő mennyiségben tartalmazó ezüstoxido­kat; a kapott termékekben az Ag2 03-at rendsze­rint csak röntgenográfiai módszerekkel tudták kimutatni. A találmány tárgya eljárás nagy fajlagos kapa­citású pozitív elektródok előállítására primer vagy szekunder vegyi áramforrások számára, amely abban áll, hogy 50 súly%-nál nagyobb mennyiségben Ag2 03-at tartalmazó ezüstoxidot alkalmazunk a pozitív elektród kiindulási anyaga­ként. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foga­natosítási módja abban áll, hogy a legalább 50 súly% Ag2 03-at tartalmazó ezüstoxidot savas ezüstsó-oldatnak 0,5—12 A/dm2 áramsűrűséggel, előnyösen 2,5—4 A/dm2 áramsűrűséggel végzett anódikus oxidációja útján állítjuk elő. Az 50 súly%-nál nagyobb mennyiségű Ag2 0 3 -at tartal­mazó ezüstoxidot célszerű 5—9,5 n, előnyösen 8—9 n ezüstfluorid oldat elektrolízise útján elő­állítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom