148984. lajstromszámú szabadalom • Tisztítószerkezet, arató-cséplőgépekhez, vagy cséplőgépekhez

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.984. SZÁM 45. e. 12—19, 45. c. 20-34. OSZTÁLY — MA-987. ALAPSZÁM Tisztítószerkezet aratócséplőgépekhez, vagy cséplőgépekhez VEB Mähdrescherwerk Weimar cég, Weimar (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Tobisch Walter, Weimar (NDK) A bejelentés napja: 1960. szeptember 22. A találmány tisztítószerkezet aratócséplőgépek­hez, vagy cséplőgépekhez, a hátsó síkrostavégeken elhelyezett szelelő fogasrostával, amely biztosítja a polyva előnyös elválasztását a zöld részektől. Az aratócséplőgépek, vagy a cséplőgépek tisz­títószerkezeteinek különleges feladatokat kell el­végezni a csépelt anyagnak a gépen keresztül történő technológiai áthaladása közben. E szer­kezetek célszerű elrendezése és alakja a gép szá­mára jelentős gazdasági előnyöket biztosít. Külön­leges jelentősége van azoknak az aratócséplőgép tisztítószerkezeteknek, amelyeknek a beérési vi­szonyoktól függő részben szokatlan anyagbeada­golási viszonyok mellett is, optimális eredménye­ket kell elérni a szétválasztási hatásfoka és a tisztasági fok tekintetében. így pl. jellemző a cséplésre, hogy a tisztított anyag közé nagy mennyiségű zöld részek vannak keveredve. Ezeket a zöld részeket tisztítási szél segítségével nem lehet teljes mértékben a sze­mektől elválasztani, még kevésbé a polyvától, ki­esépeletlen kalászoktól, törektől stb. Annak ered­ményeként, hogy az egészben, vagy részben ki nem csépelt kalászokat utáncsépelik, a zöld ré­szek is a kalászokkal együtt még egyszer kicsép­lésre kerülnek. Az ismételt kicséplés következ­tében a kalászoknak kisebb lesz a fajsúlya, és végül a tisztítőszerkezetben történő ismételt át­haladás következtében a gépből törek alakjában kerülnek ki. Ezzel szemben a zöld részek fajsúlya megközelítően azonos marad, a gépen keresztül körforgást végeznek és így állandóan üzemzavart okozva terhelik a tisztítórostákat és az, után­cséplő szerkezetet. Különösen hátrányos ezeknek a zöld részeknek állandó körforgása olyan külön­leges utáncséplő szerkezeteknél, ahol ezek nagy mennyiségű nedvességet választanak ki, amely gyakran nemcsak magát az utáncséplést hátrál­tatja, hanem az utáncséplő szerkezetekben meg­akadályozza az anyag elvezetését és szállítását, és így bizonyos körülmények között üzemzavart illetve gépleállást okoz. A találmány célja a hátrányos körforgás meg­szüntetése, a zöld részeknek a kicsépeletlen ka­lászoktól való leválasztása és a zöldanyagnak köz­vetlenül a tisztítórosta felületen történő áthala­dása utáni elkülönítése. A találmány azt éri el, hogy a hátulsó síkrosta­végen elhelyezett szelelő fogasrosta alatt a fúvó­berendezés szél irányába állítható szélirányitó­felületek vannak. A hátulsó rostaszekrény elzáró­fallal és a szekrényoldalfalakkal együtt a szél­irányító-felületek egy többé-kevésbé zárt ejtő­aknát képeznek, amelynek alsó kiömlő nyílása az utáncséplő szerkezet fölé torkollik. Ezenkívül ezek a szélirányító-felületek — az alul elhelye­zett kivételével — alsó élük és a közvetlenül alattuk levő tisztítórosta rácsa között, — a felület mindenkori helyzetétől függetlenül — a rostás szállító berendezésben az ejtőaknához szabad rés alakú nyílást képeznek. Ezzel az elhelyezési móddal először a felső tisztítórosta és ennek fogasrostája fölé kerülő polyvát külön leválasztási eljárásnak vetjük alá. A könnyű alkatelemek, mint pl. a hüvelyek vagy a törek a szél irányító-felület megfelelő elhelye­zése következtében szállító impulzust kapnak, amely ezeket a tisztítóműből a polyvanyíláshoz szállítja. A fogas rostára hulló zöld részeket na­gyobb fajsúlyuk következtében a tisztítószél nem ragadja el, ezek a rostarudazat között a követ­kező, alul levő fogas rostára hullanak. A tisztítószél a felső fogas rostán nem teljesen kicsépelt kalászokat szintén nem továbbítja, mi­vel ezek súlyban észrevehetően különböznek a polyvarészektől, azonban a fogas rostán sem tud­nak átcsúszni, mivel a fogak egymástóli távol­sága ezt nem teszi lehetővé és így — rázassál továbbítva — elérik a fogas rosta felett az ej tő­aknát, ahonnan ezek az utáncséplőhöz jutnak. A közvetlenül a felső rosta alatt fekvő rosté­lyos szita felfogja a felső fogas rostán áthulló anyagot és a felsőhöz hasonló módon szétvá­lasztja azokat, ugyanakkor azonban a még át­hulló, silány és utáncséplésre kerülő kalászok a szabad, rés alakú, a szélirányító-felület alsó éle

Next

/
Oldalképek
Tartalom