148984. lajstromszámú szabadalom • Tisztítószerkezet, arató-cséplőgépekhez, vagy cséplőgépekhez

Megjelent:

1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.984. SZÁM 45. e. 12—19, 45. c. 20-34. OSZTÁLY — MA-987. ALAPSZÁM Tisztítószerkezet aratócséplőgépekhez, vagy cséplőgépekhez VEB Mähdrescherwerk Weimar cég, Weimar (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Tobisch Walter, Weimar (NDK) A bejelentés napja: 1960. szeptember 22. A találmány tisztítószerkezet aratócséplőgépekhez, vagy cséplőgépekhez, a hátsó síkrostavégeken elhelyezett szelelő fogasrostával, amely biztosítja a polyva előnyös elválasztását a zöld részektől. Az aratócséplőgépek, vagy a cséplőgépek tisztítószerkezeteinek különleges feladatokat kell elvégezni a csépelt anyagnak a gépen keresztül történő technológiai áthaladása közben. E szerkezetek célszerű elrendezése és alakja a gép számára jelentős gazdasági előnyöket biztosít. Különleges jelentősége van azoknak az aratócséplőgép tisztítószerkezeteknek, amelyeknek a beérési viszonyoktól függő részben szokatlan anyagbeadagolási viszonyok mellett is, optimális eredményeket kell elérni a szétválasztási hatásfoka és a tisztasági fok tekintetében. így pl. jellemző a cséplésre, hogy a tisztított anyag közé nagy mennyiségű zöld részek vannak keveredve. Ezeket a zöld részeket tisztítási szél segítségével nem lehet teljes mértékben a szemektől elválasztani, még kevésbé a polyvától, kiesépeletlen kalászoktól, törektől stb. Annak eredményeként, hogy az egészben, vagy részben ki nem csépelt kalászokat utáncsépelik, a zöld részek is a kalászokkal együtt még egyszer kicséplésre kerülnek. Az ismételt kicséplés következtében a kalászoknak kisebb lesz a fajsúlya, és végül a tisztítőszerkezetben történő ismételt áthaladás következtében a gépből törek alakjában kerülnek ki. Ezzel szemben a zöld részek fajsúlya megközelítően azonos marad, a gépen keresztül körforgást végeznek és így állandóan üzemzavart okozva terhelik a tisztítórostákat és az, utáncséplő szerkezetet. Különösen hátrányos ezeknek a zöld részeknek állandó körforgása olyan különleges utáncséplő szerkezeteknél, ahol ezek nagy mennyiségű nedvességet választanak ki, amely gyakran nemcsak magát az utáncséplést hátráltatja, hanem az utáncséplő szerkezetekben megakadályozza az anyag elvezetését és szállítását, és így bizonyos körülmények között üzemzavart illetve gépleállást okoz. A találmány célja a hátrányos körforgás megszüntetése, a zöld részeknek a kicsépeletlen kalászoktól való leválasztása és a zöldanyagnak közvetlenül a tisztítórosta felületen történő áthaladása utáni elkülönítése. A találmány azt éri el, hogy a hátulsó síkrostavégen elhelyezett szelelő fogasrosta alatt a fúvóberendezés szél irányába állítható szélirányitófelületek vannak. A hátulsó rostaszekrény elzárófallal és a szekrényoldalfalakkal együtt a szélirányító-felületek egy többé-kevésbé zárt ejtőaknát képeznek, amelynek alsó kiömlő nyílása az utáncséplő szerkezet fölé torkollik. Ezenkívül ezek a szélirányító-felületek — az alul elhelyezett kivételével — alsó élük és a közvetlenül alattuk levő tisztítórosta rácsa között, — a felület mindenkori helyzetétől függetlenül — a rostás szállító berendezésben az ejtőaknához szabad rés alakú nyílást képeznek. Ezzel az elhelyezési móddal először a felső tisztítórosta és ennek fogasrostája fölé kerülő polyvát külön leválasztási eljárásnak vetjük alá. A könnyű alkatelemek, mint pl. a hüvelyek vagy a törek a szél irányító-felület megfelelő elhelyezése következtében szállító impulzust kapnak, amely ezeket a tisztítóműből a polyvanyíláshoz szállítja. A fogas rostára hulló zöld részeket nagyobb fajsúlyuk következtében a tisztítószél nem ragadja el, ezek a rostarudazat között a következő, alul levő fogas rostára hullanak. A tisztítószél a felső fogas rostán nem teljesen kicsépelt kalászokat szintén nem továbbítja, mivel ezek súlyban észrevehetően különböznek a polyvarészektől, azonban a fogas rostán sem tudnak átcsúszni, mivel a fogak egymástóli távolsága ezt nem teszi lehetővé és így — rázassál továbbítva — elérik a fogas rosta felett az ej tőaknát, ahonnan ezek az utáncséplőhöz jutnak. A közvetlenül a felső rosta alatt fekvő rostélyos szita felfogja a felső fogas rostán áthulló anyagot és a felsőhöz hasonló módon szétválasztja azokat, ugyanakkor azonban a még áthulló, silány és utáncséplésre kerülő kalászok a szabad, rés alakú, a szélirányító-felület alsó éle