148938. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés gázkisüléses csövekhez

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <r^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.938. SZÁM 21. a4 . 1—13. OSZTÁLY - EE—563. ALAPSZÁM Kapcsolási elrendezés gázkisüléses csövekhez VEB Elektronische Rechenmaschinen, Wissenschaftlicher Industriebetrieb Karl-Marx-Stadt, Karl-Marx-Stadt (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Graupner Wolfgang mérnök, Karl-Marx-Stadt (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1958. július 11. A találmány olyan kapcsolási elrendezésre vo­natkozik, amely gázkisüléses csövek alkalmazási területe lényeges kibővítését teszi lehetővé. A gázkisüléses csövek lényegileg az ismert parázsfénykisüléses (Glimm) csövek továbbfejlesz­tését képezik. E gázkisüléses csövek legfontosabb fajtája az ún. egyrácsos cső, amely tirátron, vagy gáztrióda név alatt ismeretes. E cső fűtött ka­tódát, vezérlőrácsot és anódát tartalmaz. A tirát­ron és a gáztrióda egymástól eltérő tulajdon­ságokkal rendelkezik. A tirátron általában higany­gőzzel töltött cső. Az anódfeszültség és a rács­feszültség között a tirátronnál — mint ismeretes — az ún. gyújtási jelleggörbe szerinti összefüg­gések állnak fenn. A cső gyújt, ha bizonyos meg­határozott anódfeszültségnél a rácsfeszültség po­zitívabb értékek felé változik. A bekövetkezett gyújtás után a rács hatástalan és már nem tudja tovább befolyásolni a cső kisülését. A kisülés kioltása csak az anódfeszültségnek, az ún. égési feszültség alá, egészen az oltási feszültségig való csökkentésével érhető el. A rács a cső be nem gyújtott állapotában a gyújtási feszültség vezér­lésére szolgál. Ez a gyújtási feszültség a rács megfelelő előfeszültségével állítható be,' ami mellett a gyújtási feszültség annál nagyobb lesz, minél negatívabb az előfeszültség. Amilyen előnyös azonban egyrészt a tirátron rácsának be nem gyújtott állapotában a ráccsal való vezérelhetőség, épp olyan hátrányos más­részről a hozzá szükséges deionizálódási idő. De­ionizálódási időnek nevezik azt az időtartamot, amely szükséges ahhoz, hogy a rács a kisülés ki­oltása után ismét befolyással bírjon a cső belse­jében lejátszódó elektromos folyamatokra. Ezt az időt mikrosecundumokban mérik és azzal az idő­ponttal kezdődik, amely pillanatban megszűnik az anódáram folyni. A deionizálódási idő az ioni­záció intenzitásától függ, az ionizáció pedig az anódáram nagyságától és a higany hőmérsékle­tétől. Billenő feszültségek előállítása céljára az ún. gáztriódákat fejlesztették ki. E gáztriódák vagy tacitronok nemesgázokkal, például héliummal, argonnal, kriptonnal vannak töltve és az a tulaj­donságuk, hogy nagyon gyorsan deionizálhatók, tehát begyújtott állapotban is befolyásolhatók a vezérlő ráccsal. A negatív .rácsáram növelésével tehát megszakítható a kisülési folyamat, mint­hogy a rácsot leárnyékoló ionfelhőt a rács fel­szívja. Gyakorlatilag ez úgy érhető el, hogy a rácskörben levő ellenállást csökkentik, vagy pedig a rácson levő negatív előfeszültséget növelik. Ezek a nemesigáztöltésű csöveik alkalmazhatók olyan kapcsolási elrendezésekben is, amelyek nagyfrek­venciákban dolgoznak. Hátrányuk azonban, hogy élettartamuk sokkal kisebb, mint a tirátroné és ezenfelül csaik kisebb teljesítményre alkalmasak. A találmány célja olyan kapcsolási elrendezés gázkisülési csövekhez, például tirátronokhoz és gáztriódákhoz, amelynek révén a felsorolt hát­rányok kiküszöbölhetők és amelynek segítségé­vel lehetővé válik az ún. tirátronokat és hasonló gázkisüléses csöveiket nagyfrekvenciával dolgozó áramkörökhöz, különösen impulzusátvitelhez fel­használni. A találmány szerinti kapcsoláselrendezés lehe­tővé válik a gázkisülési csövek — például tirát­ronok — kapcsolási frekvenciájának, azaz az idő­egység alatt elvégezhető kapcsolási folyamatok számának növelése. A találmány szerinti feladat megoldásának az a lényege, hogy a gázkisüléses cső anódjával és katódjával párhuzamosan egy kondenzátor van kapcsolva, és a cső munkaellenállása úgy van méretezve, hogy a kondenzátor nem sül ki az égési feszültség alá. A kondenzátor kisülésekor bekövetkező áramlökéselk elkerülése végett egy további kivitelt az képez, hogy az anódával és katódával párhuzamosan kapcsolt kondenzátorral sorba van kötve egy egyenirányító, amelynek záróellenállása kicsiny, oly módon, hogy áteresz­tése az anódától a katóda felé irányul. A találmány egy további kiviteli alakját az a

Next

/
Oldalképek
Tartalom