148912. lajstromszámú szabadalom • Lengőnyelves többlépték vezérlő szerkezet szedőírógépekhez

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.912. SZÁM 15. g. 25-31. OSZTÁLY — HO—578. ALAPSZÁM Lengőnyelves többlépíék vezérlő szerkezet szedőírógépekhez Horváth József műszerész technikus, Budapest A bejelentés napja: 1959. március 18. Mint ismeretes a szedőírógépeket nyomdatech­nikai úton való többszörözéshez szükséges kon­taktolható negatívok megírására használják. A szedőírógépeket a nyomdai szöveghez hason­ló íráskép elérése céljából a nyomdaibetűkhöz ha­sonló több mérétegységre felbontott úgynevezett többegységes betűkkel szerelik fel. A többegysé­ges betűkkel felszerelt szedőírógép kocsijának te­hát különböző léptávolságokat — az egyes betűk térfoglalásának megfelelő egységtávokat — kell ugrania, melyek osztását a többléptékű kiváltó késszerkezetek teszik lehetővé. A kiváltó késszerkezet különböző egységtáv osztását a betűbillentyűkhöz kapcsolódó billenő­szerkezetes hídszerkezet irányítja. Az eddig ismert ilyen szerkezetek annyi külön-külön billentyűke­retből állnak, ahány féle lépték szükséges a sze­dőírógépbe szerelt betűtípushoz. Minden egyes billenőkeret önálló összekötőkar sorozattal kap­csolódik a vonatkozó kiváltó késszerkezet lépték­ütközőihez. Ezek a megoldások igen terjedelmesek és emi­att legfeljebb 5—6 egységméretre bontott betű­típusig alkalmazhatók; nehézkes kivitelük nagy­mértékben akadályozza a szedőírógépek széles körbeni elterjedését. A találmány szerinti lengőnyelves két billenő­keretes tö'bíblépték vezérlő szerkezet 10—14 egy­séges betűtípus léptékirányítására is alkalmas, emellett egyszerű és helyszükséglete nagyon kicsi. A szerkezet teljesen új megoldású, mégis bármely gyártmányú írógépen alkalmazható. A találmány szerinti megoldásnál a betűbillen­tyű karok alatt két billenőkeret nyer elhelyezést, melyek egy darab lengőnyelvvel kapcsolódnak és ez a megfelelő helyértékű léptékütközőket kap­csolja. Egyes gyártmányú írógépeknél, amelyek­nél a szalagemelő és továbbító szerkezetek a bil­lentyűkarok alatt alkalmazott billenőkeret moz­gatja, ez a keret a találmány szerinti megoldás­nál egyik billenőkeretként felhasználható. Az ilyen gépeknél csak egy második billenőkeret szükséges a lengőnyelv (kapcsolónyelv) mozgatá­sához. A találmány szerinti megoldásnál a szedőírógép többléptékű késszerkezetének egységütközői alatt elhelyezett háromkarú lengőnyelv kapcsolja a kí­vánt helyértékű léptékütközőket. A lengőnyelv két alsó forgópontjához a betűbirientyűkarok alá elhelyezett két billenőkeret kapcsolódik. A len­gőnyelvet a billentyűkar leütésével a billenőkerc­tek hozzák mozgásba. A rendikívül gyors és pon­tos lengőnyelv mozgást a találmány elvi megol­dásánál fogva úgy biztosítja, hogy a két billenő­keret a lengőnyelv mozgását két mozgási szakasz­ra bontja. Az első mozgási szakaszban csak az egyik billeinőkeret indul el, mely a lengőnyelvet ívben elforgatja a vonatkozó helyértékű lépték­ütközőig. A másik mozgási szakaszban megindul a másik billenőkeret is, mely a lengőnyelv eddigi forgáspontját, az első billenőkerettel összekötött másik csuklópontjával azonos sebességgel emeli, minek köveitkeztébein a lengőnyelv minden része függőleges, kapcsoló mozgást végez. A lengőnyelv első mozgási szakasza tehát kere­ső mozgás, a második mozgási szalgasza pedig kap­csoló mozgás. A találmány ilyen elvi megoldásának az a rend­kívüli előnye, hogy a kereső mozgásnál az ívben elforduló lengőnyelv lendületét — a leggyorsabb írásnál is —• a kapcsoló mozgás azonnal és telje­sen lefékezi, megállítja azáltal, hogy a lengő moz­gás egyenes mozgássá alakul. E kettős irányú mozgásból még az az előny is származik, hogy a gyors írásnál, amelynél az egyik betűbillentyű még nem esik vissza alapállásba amikor már meg­indul a másik billentyű, a billenőkeretek és a lengőnyelv nem kerülnek vissza alapállásba, ha­nem már a visszaeső mozgás is kereső mozgássá alakul. A gyors írásnál tehát a lengőnyelv keve­sebb mozgása miatt a kiválasztás és kapcsoló moz­gás még gyorsabbá válik. A rajz a találmány példaképpen választott ki­viteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra az írógép részleges nézete hátulról tekintve, a találmány szempontjából felesleges részek elhagyásával. A 2. ábra felülnézet az A irányból tekintve, a 3. ábra pedig metszet a 2. ábra B—B vonala sze­rint. A rajzóin csak a szedőírógép 8 kiváltó késszer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom